A hazánkban termesztett őszi és tavaszi kalászos gabonákat az általános gyakorlat szerint csak különböző gombás eredetű növénybetegségek ellen kell védeni.
… ott fű nem terem.
Azért nevezem költségkímélőnek, mert minden összetevője a kertben megtalálható: kerti hulladék (lemetszett faágak, gallyak, lekaszált fű, a konyhából kikerülő zöldség, gyümölcs héjak), talaj.
Hanem a növényeink is. A szántóföldi kultúrák szinte mindegyikének van vírusos eredetű betegsége.
A kis káposztalégy (Delia radicum) jelenléte és károsítása már régóta ismert Magyarországon. A kis testű (4-6 mm) légy oligofág, lárvái szinte minden keresztesvirágú kultúrnövényen és gyomfajon megtalálhatók.
Persze nem az embernek és nem úgy, hogy lehúz a meccs nézése közben ropogtatott napraforgó magok mellé pár üvegnyi sört. A növénykórtan világában ez bizony meccs és sör nélkül is könnyedén megvalósulhat.
Most, augusztus vége felé a kalászosok és a repce után már a tavaszi vetésű növények érése és betakarítása is időszerű. Így van ez a napraforgónál is.
Valószínűleg mindenki találkozott már az idei ősz során megrágott terményes zsákkal, kiodvasított gyökérzöldséggel, rágcsáló ürülékkel és „egérszaggal”.
Most, a nyár vége felé egyre gyakrabban találkozunk főleg a zöldségféléken kisebb, 3–10 mm nagyságú zöldes színű rovarokkal. Nagyon sokan a közösségi oldalakon érdeklődnek, hogy mi lehet ez a rovar?
Vácra látogattunk, az Eurotrust Kft-hez és Pétermann Zoltánnal beszélgettünk terveikről.