Csak éppen kérdés, hogy mitől! Az őszi kalászosok vetései lassacskán már mindenütt szép zöldek, 1–4 levelesek a vetési idő és a talajban a csírázáshoz rendelkezésre álló víztartalom függvényében.
Konferencia, ahol találkozik a múlt, a jelen és jövő, ahol egymásra talál a digitalizáció és az agronómia.
Beszélgetés Lajos Mihállyal, az AgroField program formabontó, de hagyományteremtő rendezvényen.
Most ősszel, a kalászosok vetése és kelése idején esetenként váratlan, akár igencsak súlyos fiatalkori kártételekbe lehet „beleszaladni” kellő odafigyelés és védekezésre való felkészülés nélkül.
Az őszi káposztarepce agrozoológiai szempontból egyfajta „állatorvosi lónak” is tekinthető. Állati kártevők hosszú sora él meg rajta, ráadásul közülük sok olyan található, amelyek súlyos, a termést döntően veszélyeztető kártételt képesek okozni.
Iratkozzon fel Youtube csatornánkra!
Ilyenkor, amikor a kalászos gabonák mindegyike vagy a raktárakban, vagy már a kereskedőnél van, érdemes kicsit visszatekinteni arra, hogy mi is történt a növényeinkkel a vegetációs idő folyamán.
A madarak megítélése a mezőgazdászok szempontjából sok esetben meglehetősen negatív. A kárt szinte mindenki azonnal észreveszi, míg az általuk hajtott közvetett haszon olyan, hogy szinte természetesnek vesszük.
A gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides) régóta ismert Magyarországon, mint a kalászos gabonák fiatalkori károsítója. Károsításával szinte minden évben számolni kell, különösen a kalászosok váltónövény nélkül történő termesztése esetén.
A repce őszi növényvédelme meglehetősen bonyolult. Túlságosan sok állati károsító feni a fogát, illetve az ennek megfelelő szájszervét a nagy szárazság után éppen kikelt repce növényekre.