Ez a tény – szerencsére – csak nagyapáink korosztályának mond valamit. Nékik viszont meglehetősen sokat és nem túl jó dolgokat.
Betakarították a kalászosokat – pihen a föld – és amikor pihen, akkor is él és dolgozik. Mert magát a termőföldet is élőnek tekintjük és további életeknek színtere.
Ez önmagában még nem lenne baj, ha ősz lenne. De még csak nyár eleje van.
A mezőgazdasági termelés során megtermett javak csak akkor válhatnak ténylegesen „forintosítható” értékké, ha azok eladhatóak, kereskedelmi forgalomba hozhatóak.
A nagy lombkártétellel járó károsításért az 1940-es években behurcolt és azóta Európa szerte nagy sebességgel elterjedt amerikai fehér medvelepke a felelős.
A meleg, nyári napokban, főleg vízszegény, aszályos időszakban a legtöbb növénybetegséget előidéző kórokozó számára nagymértékben beszűkül nem csak a terjedés, hanem még a fennmaradás lehetősége is.
A hazai burgonyatermesztést a nem éppen a burgonyának való nyári klimatikus körülmények és a szélsőségesen nagy vírusos fertőzési nyomás mellett a burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) elleni védelem sikeressége határozhatja meg.
A kertekben, faluhelyen az utak mentén gyakran találkozni rózsákkal. Ez a szép, dúsan virágzó növény azonban sok kártevőnek és kórokozónak is szerepel az étlapján. A lisztharmat, rozsda és szürkepenész meglehetősen közismert betegségei a rózsáknak.
Az idei évben a kalászosok virágzása idején az elmúlt évek átlagát – helyenként erősen – meghaladó mennyiségben lehet találkozni a kalászokon szívogató gabona poloskákkal.
Iratkozzon fel Youtube csatornánkra!