Mai cikkünkben az őszi vetésű kalászos gabonák veszélyes rovarkártevőivel foglalkozunk. Némelyik nem az elsődleges károsításával okozza a nagyobb bajt, hanem vírusok terjesztésével.
A Kárpát-medence éghajlati és talajviszonyai teljességgel adottak a minőségi gabonatermesztéshez, így Magyarországon évszázados hagyományai vannak a kalászosok termesztésének.
Mai cikkünkben egy idegenhonos, inváziós fajt mutatunk be, amely veszélyt jelent a mezőgazdasági területeinkre, illetve a hazai ökoszisztémára.
Az idei ősz a korábbiaknál hűvösebb volt, valamint a repcének a kelés idején a csapadék is nagyon hiányzott. Sok helyütt emiatt vontatott, lassú, néhol hiányos kelés volt megfigyelhető.
2020 szeptemberében három helyszínen, Dalmandon, Püskiben és Bátyán rendezte meg rendezvénysorozatát az Agrofil-SZMI Kft. mely során számos olyan gyakorlati információhoz juthattak a termelők, amelyeket más forrásból nem tudnának beszerezni.
„Gyüttment” csodabogárként számtalanszor szembesülök ehhez hasonló irányomba történő megnyilvánulásokkal, melynek adekvát válasza a „kutya ugat, karaván halad”, mert ugye, nem lehet mindig a „nép bölcsességére” apellálni.
Uniós szinten az összes tavaszi vetésű növény terméselőrejelzését lefelé módosították az európai elemzők, de még ezzel együtt is elképesztően jó eredmények fognak születni – különösen szójából és kukoricából.
Ezen az őszön nincs egyszerű helyzetbe sem a termelő, sem a vadgazdálkodó.
A kukorica csövét károstó kórokozók állatokra és az emberre veszélyes mikotoxinokat (DON-toxin, aflatoxin, fumonizin, zearalenon…) termelnek.
A kukorica csövét károstó kórokozók állatokra és emberre is veszélyes toxinokat termelnek. Ha túl magas a toxintartalom, akkor a kukoricát nem veszik át, visszautasítják. Ezzel nagy árbevételtől esünk el.