„Gyüttment” csodabogárként számtalanszor szembesülök ehhez hasonló irányomba történő megnyilvánulásokkal, melynek adekvát válasza a „kutya ugat, karaván halad”, mert ugye, nem lehet mindig a „nép bölcsességére” apellálni.
Ezen az őszön nincs egyszerű helyzetbe sem a termelő, sem a vadgazdálkodó.
A kukorica csövét károstó kórokozók állatokra és az emberre veszélyes mikotoxinokat (DON-toxin, aflatoxin, fumonizin, zearalenon…) termelnek.
A kukorica csövét károstó kórokozók állatokra és emberre is veszélyes toxinokat termelnek. Ha túl magas a toxintartalom, akkor a kukoricát nem veszik át, visszautasítják. Ezzel nagy árbevételtől esünk el.
Az árpa vetések már szépen kisoroltak a földeken. Itt-ott már két-három leveles állományokat is megfigyelhetünk. A meleg, a csapadék és a tápanyagok hatására erős növekedésnek indultak, ez pedig kedvez a kórokozók és levéltetvek megtelepedésének.
No-till kísérletekben összehasonlítjuk, hogy művelt és nem művelt területeken folytatott termelési tevékenység milyen kihívásokkal és milyen eredményekkel jár.
Ősz van, a gabonafélék vetésének ideje. Ezen időszak munkáihoz elengedhetetlen inputanyag a vetőmag, mely előállításához szorosan kapcsolódik a bizonyos gomba- vagy rovarkártevők ellen célzott preventív növényvédőszeres kezelés, más néven csávázás.
Kihasználva az ehétre előre jelzett 4 csapadékmentes napot mindenképpen be akartuk fejezni a napraforgó betakarítását.
A fiatal repcét keléstől kezdve télbemenetelig igen sok károsító veszélyezteti. Főként rovarok, de gomba kórokozók és a levéltetvek által terjesztett vírusok is okozhatnak problémát a télbemenetelben, illetve a repce általános egészségi állapotában.
Az őszi kalászosok vetését megelőzően megosztunk néhány hasznos tudnivalót erről, a gabonatermesztők körében jól ismert rovarkártevőről, melynek lárvája, a kártétele miatt kapta a népies csócsároló, csócsárló elnevezést.