Hírek, szakcikkek Nézd már ezt a hülyét……..!
„Gyüttment” csodabogárként számtalanszor szembesülök ehhez hasonló irányomba történő megnyilvánulásokkal, melynek adekvát válasza a „kutya ugat, karaván halad”, mert ugye, nem lehet mindig a „nép bölcsességére” apellálni.
Tipikus ok: amikor minősített helyzetekben, beállított guminyomással -a népnyelvén szólva: lapos gumival közlekedünk és dolgozunk traktorainkkal a faluban és a környéken. A cikkhez mellékelek egy, az interneten fellelt hasznos prezentációt, mely segít eligazodni az alkalmazott mezőgazdasági-fizika szigetközi hétköznapjaiba. Terjedelmi okok miatt nem fejtem ki az adott előadás szakmai lényegét, csak egy tojásos-traktoros videóval érzékeltetném, miért kell és érdemes a tudományos törvényszerűségek keretei között, alkalmasint „lapos gumival” járni. A tudomány oly magas szintje ez, hogy 6-7. osztályos fizika órán az alapjait elsajátítottuk, de hát ez, mint alkalmazott-fizika nem gyűrűzött be még mindenhol a felső-szigetközi mezőgazdasági gépészet gyakorlatába.
Mai írásunkkal ezen áttörés elindítására teszünk kísérletet. A mi 100 mázsás traktorunk leengedett gumikkal -a megnövekedett felfekvő felület miatt- kisebb taposással jár, mintha én, a 130 kg-os súlycsoportban mérlegelt, 46-os lábmérethez igazodó „mezőgazdasági tornacipővel” (közismertebb nevén: gumicsizma) taposnám a felületet. Hangsúlyozom: ez leengedett gumikkal igaz!!!!! Nagyon hasznos és érdekes, de különösen figyelemre méltók a 13-17. oldalak táblázatai, melyek a sebesség és terhelési indexekre vonatkoznak. Ezek azok az alkalmazott-fizikai kulcsinformációk, amelyekkel megvédhetjük talajainkat a káros behatásainktól. Akik megakadnak, szívesen segítek telefonon értelmezni a dolgokat, de az alapok önálló elsajátítása nélkül csak a „süketek párbeszéde” folytatható le. A sikerhez nem kerülhető meg tehát a 6. osztályos fizika anyag ide vonatkozó részének önálló felelevenítése. Fontos még, hogy a keresett alapinformációkat az erő- és munkagépek, illetve a pótkocsik abroncsainak oldalain -az „apróbetűs” résznél- feltérképezzük és begyűjtsük.
Ezért érdemes hát elolvasni az itt megtekinthető anyagot.
Miért érdekes ennek a „korszakos innovációnak” alkalmazása?
Azért, mert ezáltal napokkal korábban tudunk úgy a területre kimenni, hogy maradandó károkat okoznánk, ugyanis a kényszer a „néplelket” olyan „kompromisszumok” megkötésére készteti, amely nem is kompromisszum valójában. A szerencsésebbek már túl vannak az aratáson, és csak az hajtja őket, hogyan készítsenek talajt a búzának. Ez még akkor is probléma lehet, ha az eszköz jó munkát végez(ne), de az erőgép felfújt abroncsa miatti taposással több kárt csinálunk, mintha nem csináltunk volna semmit.
Nagyobb baj, ha aratásra várunk és a kombájnnál és a termény kiközelítésénél alkalmazott eszközöknél is alkalmaznunk kell(ene) a fizika ezen elveit. Aki „olcsó” közúti, nem flotációs mezőgazdasági abroncsokat alkalmaz, hanem a közúti -nagynyomású abroncsokat-preferálja a beszerzési árkülönbség miatt, csak egy lehetősége marad a precíziós gazdálkodásból már ismert, de még kevésbé alkalmazott Ellenőrzött Nyomvonal Rendszernek (Controlled Traffic System) a „butított” (MTZ-re és MBP-re is adaptálható) analóg változatát alkalmazva, pótkocsival csak előre tervezett nyomvonalon járunk a táblán és kombájn közelíti a szállítójárműhöz a terményt. Ha a terület megkívánja, akkor a táblát elfelezve a föld végén is üríthet a kombájn, de ez 20-30 %-os betakarítási kapacitás csökkenést is jelenthet.
A jó hír az, hogy a kombájnok rendszerint terhelhető és leereszthető minőségű abronccsal szereltek. Igen ám, de a kukorica adapterek nem könnyű „bútordarabok”, miáltal korlátozzák a nyomás beállítási lehetőségeket, de a nagyobb baj a használt, még csak viszonylag öreg, de a napon tárolt betakarító gépek abroncsai az UV sugárzás hatásra elöregedtek, az oldalukról leolvasható paramétereknek már régen nem felelnek meg, ezért a tulajdonos nem fogja teljesíteni a kérésünket, mert nincs kedve a mi kedvünkért a gumit leengedni, kockáztatva egy komplett garnitúra abroncs cseréjét. Az alap probléma az, hogy a szolgáltatási díjba ez az extra szolgáltatás be sincs kalkulálva, hiszen amiről tudatlanságunkban nem tudunk, az ugye aztán nem is fáj. Ezen készségek hiánya ezen az őszön komoly technikai hátrányt jelent, mely hatalmas gazdasági kárt és költség növekedést okoz a látszólag kedvezőbb aratási díj mellett.
Bízom benne, hogy írásommal olyan jó irányú technológiai fejlődéseket generáltam gazdatársaim termelési gyakorlatában, amely ebben a nehéz, de gazdaságilag kecsegtető helyzetben segít az „előállított jövedelem” betakarításában.
Lajos Mihály
növényorvos, talajtani szakmérnök
További cikkek a témában:
Ma egy cső kukorica 15 Ft-ot ér…
A korai aratás előnye a kukorica fuzáriumos csőpenész betegség megelőzésében
Veszélyes mikotoxinok a kukoricában?
