Hírek, szakcikkek Az árpa őszi károsítói
Az árpa vetések már szépen kisoroltak a földeken. Itt-ott már két-három leveles állományokat is megfigyelhetünk. A meleg, a csapadék és a tápanyagok hatására erős növekedésnek indultak, ez pedig kedvez a kórokozók és levéltetvek megtelepedésének.
A levéltetvek elsődleges kártétele a növényi nedvek szívogatása által az állomány gyengítése, növekedésbeli visszamaradása. A szúró-szívó szájszervükkel nem tudnak igazán aktív szívó hatást kifejteni, ezért van szükségük a táplálkozáshoz olyan növényre, amely erőteljesen fejlődik, a nedvkeringés benne intenzív, így azon kívül, hogy belemélyesztik szájszervüket a növény szöveteibe, szinte semmit sem kell tenniük, csak inni a tápanyagdús növényi nedűt. Ennek tudatában könnyen belátható, hogy pl a nagydózisú nitrogén műtrágyázás elősegíti a levéltetvek nagyszámú betelepedését.
Másodlagos kártételük gyakran súlyosabb, mint az elsődleges kártétel, azaz a vírusok terjesztése, vagyis a vírusvektor szerep. Az árpán a következő két vírus betegség a leggyakoribb, melyeket rovarok terjesztenek terjesztenek:
Árpa sárga törpülés (Barley Yellow Dwarf Virus)
A betegség és a vírus is az általa okozott tünetegyüttesről kapta a nevét. A vírus ősszel, vagy tél folyamán, illetve tavasszal is fertőzhet, de a tünetek tavasszal igazán látványosak. Ilyenkor a zöld állományban feltűnően sárga, és alacsonyabb foltok láthatóak.
A vírust terjesztő levéltetű fajok mindegyike megtalálható Magyarországon. A vírust törzsekre osztották – amelyeket azóta külön vírus fajokként írnak le – a vektor levéltetűfajok alapján. A vírust terjesztő gabona levéltetvek: Rhophalosiphum padi, Rhophalosiphum maidis, Sitobion avenae, Schizaphis graminum.
A vírus perzisztens, azaz a levéltetű hosszabb ideig tartó táplálkozása szükséges ahhoz, hogy felvegye a vírust, majd pár napnak el kell telnie ahhoz is, hogy egy másik növényt meg tudjon fertőzni. A levéltetvek a gabonák felszáradás után kukoricán szaporodnak, majd ősszel ismét gabonatáblákra vándorolnak.
Árvakeléseken marad fenn, majd onnan fertőzi az őszi vetéseket, de emellett sok más fűfélén is megél, illetve ezek is fertőzési forrást jelentenek. A vírus általában a megritkult állományokat betegíti meg, a sűrű, egyöntetű táblákban ritkán jelenik meg.
Búza törpülés vírus (Wheat Dwarf Virus)
Tüneteiben hasonló az árpa sárga törpülés vírushoz, de annál agresszívebb, illetve nem levéltetvek, hanem kabócák terjesztik, pl. a csíkos gabonakabóca (Psammotettix alienus). Gyakori a két vírus együttes fertőzése. A déli országrészben ez a leggyakoribb vírusbetegség búzán. Ez a vírus is több egyszikű növényt és minden termesztett gabonát fertőzi.
Csíkos gabonakabóca (Fotó: Mészáros András)
A betegség tünete elsősorban a törpülés és sárgulás, valamint a levelek kanalasodása, turgor növekedése, barna foltosság, csokrosodás. Ezek a tünetek általában tavasszal igen látványosak, de már ősszel is megfigyelhetők korai fertőzés esetén. A beteg növények gyakran kalászt sem hoznak, vagy a kalászok sterilek maradnak.
A vírus elleni védekezés része a rezisztens fajták, hibridek választása, illetve az előrejelzésre alapozott, vektorok elleni védelem. A korai vetés tovább segíti a vektor szervezetek tevékenységét, emiatt érdemes optimális vetésidőt választani a túl korai helyett.
Az árpa ősszel fellépő gombabetegségei:
Hálózatos levélfoltosság (Pyrenophora teres)
A hálózatos levélfoltosság betegség kórokozója (Pyrenophora teres f.sp. teres) leggyorsabban növényi maradványokról fertőz ivartalan úton, a pszeudotéciumokból előjövő konídiumokkal. Ivaros alakja az árpa szemeken fejlődik. A hálózatos levélfoltosság a kora őszi meleg időben igencsak felszaporodott az árpa árvakeléseken, a vetésekre is átterjedhet, mire beáll a tél. Hőmérsékleti optimuma 18-24°C között van. Ezért ősszel és télen lassan szaporodik. Tavasszal az alsó áttelelő levelek sárgulása mutatja a táblán belüli jelenlétét. Tavaszi árpán 70-100 %-os termésveszteséget is okozhat, mivel az asszimilációs felületet súlyosan csökkenti.
Hálózatos levélfoltosság (Pyrenophora teres fp teres) tünete Hódmezővásárhelyen (fotó: Mészáros András)
Barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana)
Barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana) számára igen kedvező a jelenlegi időjárás, mivel ennek a kórokozónak 10-20 °C közötti a hőmérsékleti optimum tartománya, harmat szinte mindig jelen van reggelente az állományokon, ami terjedéséhez szintén fontos. Súlyos esetben tőpusztulást is okozhat, amennyiben ősszel a vetéseket nagy mértékben fertőzi.
Barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana) árpán Püski környékén
Árpa törpe rozsda (Puccinia hordei)
Az őszvégi meleg, gyakran párás időben az árpa törpe rozsda (Puccinia hordei) is elkezdhet terjedni nem csak az árvakelésekben, hanem a vetésekben is.
Kezdődő árpa törpe rozsda és lisztharmat tünetek
Levélbetegségek elleni védekezés lehetőségei
-Fajtaválasztás: Bizonyos fajták kisebb vagy nagyobb mértékben ellenállók, toleránsak egyes betegségekkel szemben. Erről mindig tájékozódjunk a fajtaleírásokból, vagy tapasztalatokból.
-Agrotechnika: Mindig törekedjünk az egységes, optimális sűrűségű növényállomány elérésére. Ezt egyenletes kelés biztosításával, azaz megfelelő vetésminőséggel, jó minőségű magágy készítésével érjük el. A túlzott nitrogén műtrágyázás a növények gyors növekedését eredményezi, a szöveteket fellazítja, így a kórokozók könnyebben fertőzik őket. Megfelelő vetésforgó kialakításával a talajban fennmaradó és onnan fertőző kórokozók esélyét csökkenthetjük. Tarlókat gondosan kezeljük. Szár- és levélmaradványokat időben keverjük a talajba a gyorsabb elbomlás érdekében. Árvakeléseket ne hagyjuk fent. Az elmúlt ősszel például rengeteg levéltetű és a hálózatos levélfoltosság (Pyrenophora teres) szaporodott fel sikeresen az árvakeléseken, majd azokról fertőzték az őszi vetéseket.
-Előrejelzés, az állományvédelem időzítése: Előrejelzésre, illetve megfigyelésekre alapozott állománypermetezéssel időt és pénzt spórolunk meg.
Fitos-Bedő Veronika
Agrofil-SzMI Kft
