Hírek, szakcikkek Ma egy cső kukorica 15 Ft-ot ér…
Ezen az őszön nincs egyszerű helyzetbe sem a termelő, sem a vadgazdálkodó.
A vadászatra jogusultak a Covid-19 járvány miatt „fejre állt” turisztikai ágazat érintettjeként üzleti terveikben vadkárenyhítésre a szokottnál is kevesebb forrást tudtak előirányozni, ami az amúgy is visszafogott fizetési hajlandóságot egy meglehetősen merev „kényszerzubbonyba” helyezi (a sertéspestis ágazati okait most ki sem fejteném). A termelők, a lassan trópusi esőket megszégyenítő októberi csapadék mennyiségekkel a teljes bénultság állapotába kerültek, az őszi vetési szándákok derékba törtek, az aktuális növényvédelmi munkák folytatása is bizonytalan és betakarításra vár az év legnagyobb jövedelmezőségű növénye a kukorica. Jó a termés és jó az ár, nagy a kockázat, amely nagyban meghatározza, hogy termelőként milyen szájízzel zárjuk az évet. Tény, hogy hektáonként 5-700 ezer forintnyi érték vár betakarításra, pillanatnyilag meglehetősen mostoha és sok esetben megközelíthetetlen körülmények között.
A gondozott villanypásztorral bekerített területeink a múlt hétig a vadak által szinte érintetlenek voltak. Talán csak őzek portyáztak a területen kisebb kárt hagyva maguk után. Azonban az egyéb növények betakarításának előrehaladásával, a vadak figyelme a cirokra és a kukoricára terelődött. A kerítetlen kukoricákban eddig is számottevő károkat láthattunk (még a popcornban is). De már mérhető kár van a kerített állományokban is. MA minden kukoricacső 15 forintot ér, a minőségi és egyéb kárról nem is beszélek, olyanról, mint a dőlés és a taposási kár, hiszen 100 q vadak által „bedöngölt” szármaradvány után talajt készíteni szinte lehetetlen.
A cirkunkban hektáronként 200 ezer forint felvételezhető kár keletkezett, összesen 1,5-2 millió forint értékben. A vadgazdálkodó részéről eddig egy „kócos” szarvastehén került felajánlásra, amit, mint figyelmességet köszönettel veszünk, de a MATUSZVAD ennyi pénzért „rezesbandával” hozna ki számunkra egy szarvas karkaszt a hűtőházból. Ezek most az arányok és a tények. Nem viccelek. A setéspestis és a Covid együttes hatása ezeket a lehetőségeket szüli a vadászati ágazatban. Én már régen letettem róla, hogy ebből az irányból várjak segítséget, magam veszem kézbe az ügyeimet. Bontható, vadkímélő kerítéssel kerítek, lehetőség szerint igyekszem a betakarítással, mert a kár ilyen mértékénél úgyis magamra maradok.
Lehet gondolkozni azon, hogy az esetenként tetemes szárítási költségek tudatos felvállalása irányába megyek el és tervezhető szinten tartom a költségeket, vagy belesodródok egy toxinnal, vadkárral, ezen az értéken már a területeken lopásokkal tarkított méla vágyakozásba és frusztráló várakozásba.
A 10 tonnás termés és a 20-as feletti víztartalom a szárító üzemek kapacitását megnegyedeli, 1-2 nap alatt fogynak majd el a szárító kapacitások. Akinek ma, november közepére van most betakarítási időpontja, az jóesetben is kalkulálhat minimum két hét késéssel.
Óriási kockázat, hogy átvételkor (nálunk is) a megnövekedett forgalom, a telepen milyen kihívásokat hoz a Covid-19 vírus járvány tekintetében. Ha a szárítókban felüti a fejét a szezonban, akkor kártyavárszerűen omlik össze a környék teljes szárító üzem kapacitása. Miért? Mert -jégkorongos zsargonnal szólva- senkinek sincs 2-3 műszakra 3-4 tartalék sora a kieső humán erőforrások pótlására. Egyszerűen ennyi…
Igen, hektáronként 400-700 ezer Ft árbevétel mellett az 30-70 ezer forint komoly költség, de TERVEZHETŐ, ami véletlenül sem nyomja negatívba a gazdálkodást, sőt ez most a biztos profit betakarításának a biztosítási díja. Ez kell ahhoz, hogy egyszerű feldolgozásra váró nyersanyagból szabványos, eladható árutétel keletkezzen. Ennek hiányában, mint romlandó biológiai anyag az enyészeté, a toxin tartalom megnövekedésének esetén, megsemmisítendő veszélyes hulladékká alakul át. Ezek után mindenki mérlegre teheti melyik utat választja…
Lajos Mihály
növényorvos, talajtani szakmérnök
További cikkek a témában:
A korai aratás előnye a kukorica fuzáriumos csőpenész betegség megelőzésében
