Hírek, szakcikkek Csócsárló, más néven gabonafutrinka lárva (Zabrus tenebrioides)
Az őszi kalászosok vetését megelőzően megosztunk néhány hasznos tudnivalót erről, a gabonatermesztők körében jól ismert rovarkártevőről, melynek lárvája, a kártétele miatt kapta a népies csócsároló, csócsárló elnevezést.
Legtöbbször olyan területeken szaporodik fel, ahol a kalászosokat monokultúrában termesztik. Elsősorban az őszi búzát és -árpátkárosítja, de megjelenhet rozsban és kukoricában is, ha tavasszal a búzát valami miatt kiszántják és kukoricát vetnek a helyébe. Európa szerte elterjedt, megtalálható a Közel-Keleten is.
A kifejlett bogár 1-2 cm hosszú, fekete, sötétbarna, tompa fényű, hosszúkás testű bogár, hasi oldalának színe vöröses. Lábai sötét-vörös színűek. A fedőszárnyakon hosszanti redők láthatók.
Mind a lárva, mind a kifejlett bogár károsít. A lárva szeptembertől, enyhe tél esetében egészen márciusig képes károsítani. A hó nélküli enyhe tél kedvez számára. Fagyponthoz közeli hőmérséklet hatására a kártétele megszűnik, a lárva lehúzódik az akár 40 cm mély függőleges aknájába. A gabonafutrinka lárvájának kártételére főleg kötött talajokon kell számítani. Természetes ellenségei a ragadozó bogarak, a madarak és a vakond.
A lárva a leveleket a földalatti aknájába húzza, majd ott fogyasztja. Az alsó, idősebb leveleken, az érközök puhább szöveteinek kirágcsálásában (csócsárlásában) nyilvánul meg a kártétel. A károsítás látványos jelei tavasszal érzékelhetőek. Távolról nézve a vetés foltokban kipusztul, vagy legalábbis megritkul, mert a rágás, hámozás hatására a növények téltűrő képessége gyengül, egyrészük a fagyok beköszöntésével elpusztul. Az imágó a későbbiekben a tejes és viaszérésben lévő szemeket fogyasztja.
Fiatal lárva
A gabonafutrinka egynemzedékes faj. A kifejlett bogarak júniusban tűnnek fel először. Az éjszakai életmódot kedvelik, napközben a föld hasadékainak védelmében pihennek. Sötétedés után keresik fel a kalászokat, melyben a magok végeit rágják. Augusztus folyamán párosodnak, ami után a nőstény 3-5 tojásból álló tojáscsomót rak. Ehhez, megfelelően nedves talajt keres, amelybe kamrát készít a leendő „fészek” számára. Ezt a folyamatot többször megismétli. Egy nőstény 40-250 tojást rak élete folyamán.
Imágó
Két- három hét elteltével körülbelül szeptember elejére-közepére kikelnek a lárvák. Kelés után szétszélednek a fiatal lárvák és egy-egy növény tövébe aknát készítenek, mivel fénykerülők, ebben töltik a nappalokat. Homokos talajon nem képesek aknát készíteni, ezért ilyen helyeken nem károsítanak.
A védekezés a gabonafutrinka esetében is a megelőzéssel majd az előrejelzéssel indul. Megelőzés alatt értjük ebben az esetben az aratás utáni tarlókezelést és a vetés előtti szántást, megfelelő vetésforgót, a monokultúra kerülését.
Előrejelzésre használhatunk pohárcsapdázást. A pohárcsapdákat úgy ássuk le, hogy a pohár pereme a talaj szintjén legyen. 1 hónap alatt 5-6 egyed soknak számít, ebben az esetben indokolt lehet a lárvák elleni védekezés.
Vetéssel egymenetben talajfertőtlenítő hatóanyag használható a lárvák gyérítésére. Az ősz folyamán, a fagyok beállta előtt van lehetőség a lárvák ellen permetezni.
Mezei András
Agrofil-SZMI Kft.
