Hírek, szakcikkek A vetőmagok csávázásának jelentősége
Ősz van, a gabonafélék vetésének ideje. Ezen időszak munkáihoz elengedhetetlen inputanyag a vetőmag, mely előállításához szorosan kapcsolódik a bizonyos gomba- vagy rovarkártevők ellen célzott preventív növényvédőszeres kezelés, más néven csávázás.
A kórokozók magokkal történő terjedését már régóta bizonyították, ugyanis a kórokozó gombák szaporító képleteivel már éréskor, aratáskor vagy a tárolás során fertőződnek/fertőződhetnek. A kontakt vagy felszívódó hatású fungicid hatóanyaggal történő csávázás a gombák pusztításával e fertőzött magok csírázását és a korai növényfejlődést, a kórokozó gombafajok későbbi felszaporodását csökkenti nagymértékben. Létezik ezen túl rovarkártevők ellen használt inszekticid hatóanyagú csávázás, mely a rovarkártételt hivatott csökkenteni a csírázás időszakában.
A csávázás megelőző vegyszeres kezelés, legtöbb esetben a vetőmag kis lémennyiséggel (7-20l/t), valamilyen feltűnő színezék és hatóanyag, esetleg fejlődést serkentő hatóanyag kombinációval történő bevonását jelenti, de a szokványos nedves módszer mellett létezik száraz (por), habos, gél, illetve gáznemű eljárás is. Az előállított „színes mag” azon túl, hogy védettséget szerez a célzott kártékony szervezetekkel szemben, feltűnősége miatt nehéz összetéveszteni az emberi vagy állati fogyasztásra szánt tételekkel. További (bár talán elhanyagolható) előnye, hogy egyes magoknál például repcénél, megkönnyíti a vetésmélység ellenőrzését, színezete miatt egyszerűbb észrevenni a talaj felső rétegeiben.
Létezik ezen túlmenően kemikáliákat mellőző csávázási módszer, vegyszermentes csávázás is, például hüvelyesek és káposztafélék magjait gyógynövényfőzetbe áztatják és egyéb anyagokkal például hamuval kezelik.
Kalászosban talajlakó kártevők ellen, a legtöbb esetben drótférgek, gabonafutrinka ellen vagy korai lombkártevők, pl. a vírusvektor levéltetvek ellen csáváznak. Az egyéb növényvédelmi beavatkozásokhoz képest vitathatlan előnye a hatóanyag kis mennyiségének használata és a célzott kijuttatás.
A rovarok elleni csávázásban néhány éve változás történt, mivel az egyik fontos hatóanyag csoport, a neonikotinoidok nagy részét kivonták a forgalomból, így mára jelentősen szűkült a jól használható hatóanyagok köre. A rovarölőszeres csávázás elhagyását helyettesítheti a vetés idején végzett talajfertőtlenítés is, igaz ez csak a talajban lévő kártevők ellen lehet hatékony.
A fungicides csávázás védelmet biztosít a kizárólag vetőmaggal terjedő gombabetegségekkel szemben, a maggal terjedő és a talajból is fertőző betegségekkel szemben, valamint a talajból és az árvakelésekről a fiatal növényt fertőző korai fertőzésekkel szemben. A gomba kórokozók közül védekezhetünk csávázással a csírakori betegségek, az üszöggombák: kőüszög, porüszög, fedettüszög, a fusarium fajok korai kártétele és levélbetegségek alternária, pirenofóra, rozsdák, különböző levélfoltosságok ellen. Az üszögök elleni fungicides védekezés, a gomba szaporodásának és kártételének módja miatt, kizárólag csávázás formájában létezik és mostanra jócskán visszaszorult az előfordulásuk a kezeléseknek köszönhetően.
Fontos a megfelelő csávázószer kiválasztása. A kontakt hatású készítmények széles hatásspektrummal rendelkeznek, védenek a mag felszínén lévő és a talajból fertőző gombafajok ellen. Az azol hatóanyag csoportba tartozók széles hatásspektrummal rendelkeznek, védenek az üszögök, penészek, fuzáriumfajok, csírakori betegségek ellen. A karboxamidok az üszögfélék, penészek, a fuzárium fajok ellen hatékonyak, de a keléskori lisztharmatfertőzés ellen nem eredményesek. A benzimidazolok a fuzáriumfajok, a penészek és a keléskori betegségek hatékonyak ellenszerei. A talajban károsító rovarok ellen kontakt hatású szerrel, míg a korai lombkártevők ellen szisztemikus hatóanyagokkal érdemes kezelni a vetőmagot. Ezek kiválasztásában a helyi viszonyok adnak támpontot.
Egészséges háromleveles búza növények
Fontos a pontos adagolás a hatás ás az anyagi vonzat szempontjából is. Oda kell figyelni a megfelelő lémennyiségre a magok teljes fedése érdekében. Csak tisztított vetőmag tételeket szabad csávázni, minimalizálni kell a szennyeződéseket és a port. Olyan módszert kell választani, mely során nem sérülnek a mag értékmérő tulajdonságai (csírázási erély, vigor, tisztaság). A csávázott vetőmagot más terményektől szeparáltan, egyértelmű módon jelölve kell tárolni. A csávázott vetőmag kizárólag vetésre használható, egyéb felhasználása tilos.
Csávázatlan károsított búza
A nem ellenőrzött vetőmag és csávázás elhagyása esetén ezek a kórokozók súlyos károkat okozhatnak keléskor és a fejlődés korai fázisában. A későbbiekben a gombabetegségek felszaporodása kihat a táblán található növények teljes fejlődésére, nagyban csökkentheti a termés mennyiségét és minőségét. A termény betakarítása után az ott maradó növényi részek által felszaporodnak a fertőzőképes képződmények a termőföldön, így akár több évre előre biztosítva túlélésüket, szaporodásukat.
A csávázással viszonylag olcsó, egyszeri kezeléssel sok gondot, kiadást, veszteséget megelőzhetünk.
Mezei András
Agrofil-SZMI Kft.
További cikkeink a témában:
Kalászosok trágyázása, de mikor hasznosul a „hasznos”?
Csócsárló, más néven gabonafutrinka lárva (Zabrus tenebrioides)
A repcét veszélyeztető őszi károsítók
