Hírek, szakcikkek „A tudás legnagyobb ellensége, nem a tudatlanság, hanem a tudás illúziója…”

Kosztolányi Attila: Ez egy kicsit erős feltételezés, nem?

Lajos Mihály: Nézőpont kérdése, illetve kérdés, hogy mire vonatkoztatjuk. Ebben az esetben a saját szakmánkra gondolok. Akár naponta beleesünk ebbe a hibába, bevallom én is. Ez ellen következetesen küzdeni kell és akkor sem lesz tökéletes a hatás. A tudás illúziója jelen van az életünkben, rajtunk múlik, hogy küzdünk-e ellene.

KA: Rendben, de miben érhető ez tetten, illetve miben gyökerezik ez a feltételezés?

LM: Nem sok olyan szakma van ma Magyarországon, mint a mezőgazdaság, amelyben valamilyen graduális, iskolarendszerben megszerezhető végzettség nélkül, korlátlanul lehet vállalkozni. Lexikális alapok nélkül, sokkal könnyeben áldozatul eshetünk „varázslásoknak”. Túl nagy felületet hagy a szilárd tárgyi tudás hiánya, az érzelmi befolyásolásra, amely mesterséges „álmegoldásokkal” kiegészülve, kiváló alapanyaga a tudás helyét kitöltő „kontrasztanyagnak”, melyet biztos tudásérzetté, technológiává manifesztál az emberi agyban az emberi fantázia. Tovább rombolja a helyzetet, hogy a mezőgazdasági oktatás és kutatás egyre inkább nincs a helyzete magaslatán. A termelők közül ezért már sokan csak „pecsételőhelyként” tekintenek a képzőhelyekre, és inkább előtérbe kerül a generációk közötti (akár belüli) tudásközvetítés, mely egyébként nagyon ősi és helyes módszer a emberiség történetében, de egy ilyen gyorsan változó világban az így átadott tudás könnyen a „beltenyésztettség” állapotába kerülhet és nem lesz képes fejlődni. Egyszóval mindkét iránynak meg van helye a tudás közvetítésben, csak azt jól kell csinálni és mindig nyitottnak kell lenni és alkalmazkodni kell a változásokhoz. Mindig meg kell tudni újulni. Ezek tehát egyfelől a probléma fundamentumai. Másfelől: a tudás illúziójának tünetei szerteágazóak. A teljesség igénye nélkül, de megemlítve, nem veszünk már figyelembe alaptörvényszerűségeket sem. A kárpátmedence klímája kontinentális, ebből adódóan mindig is jellemezték éves ciklusát a biológiai „stopok”, amikor a növényállomány fejlődése leáll, esetleg el is pusztul. Erre az egyébként intenzitásában és megjelenésében dinamikus helyzetre erőltetnek rá atlanti klíma alatt kialakult meglehetősen statikus technológiákat. Ez tetten érhető és tipikus a trágyázási ismeretek és elméletek, de a gyakorlat átformálódásában is. Ezen klímaszituációk felcserélése, félreértelmezése szembetűnő, ahogy a talajhoz, a talajtanhoz nyúl a ma oly divatos és politikailag egyre erősebb „zöldhullám”. Ezen témák sora nagyon hosszú, erről akár könyveket lehetne írni.

KA: A talajművelés, pontosabban a nem művelés is téma volt a rendezvényeken.  

LM: A legnagyobb baj, hogy no-till tekintetében valóban tapintható a fejekben a sötétség mind az adó, mind a vevő oldalon egyaránt. A protest álláspontnak felhasználói oldalon vannak érzelmi és racionális alapjai is. Érzelmi oldalon a szántáshoz, de akár a talajműveléshez való kissé bigott ragaszkodás, míg racionális oldalról, a mi klímánkon vannak megválaszolatlan kérdések, amelyeket tisztázni kell ahhoz, hogy a no-till nagy „bukták” nélkül beindulhasson.

A talajművelés paradoxona: A legtöbb, amit a talaj érdekében tehetsz, hogy nem "háborgatod".

A tényekből kell kiindulni, melyekhez jó, megbízható számok, adatok, információk kellenek. Az „adó” oldalt jellemzi a türelmetlenség, minél nagyobb közösség építése, minél gyorsabban. Ebbe a „vallásos” közegbe majd könnyen lehet becsempészni a takarónövényeket „bűnbocsátó cédulaként”. Itt sem az a baj, hogy én, vagy mások mit gondolnak erről, hanem az, hogy mindezt megbízható tények, számok, adatok nélkül tesszük. Csak általánosságok és lózungok ásítoznak egymás irányába. Eunuch-ok énekversenye ez pillanatnyilag. A tények hiányában nem tud megjelenni egy tiszta, határozott férfihang.

A talajművelés paradoxona II.: Számos talajművelési eljárást azért alkalmazunk, hogy korábbi talajművelések hibáit megszüntessük

KA: Mennyire fontos a talajvédelem kérdése?

LM: Nagyon, de nem így. A „talajholokauszt” a mezőgazdaságban teljesen hiteltelen. Ez egy hisztéria. A probléma létezik, nem is kicsi, csak a véleményvezér szándékosan nagyságrendet téveszt. A legnagyobb talajpusztító a város, az ipar és mindennemű infrastruktúra, benne a mezőgazdaság is... Csak az elmúlt néhány évtizedben ¾ millió hektár termőföld esett áldozatul a zöldmezős beruházásoknak, az urbanizációnak, az autópályáknak, végsősoron a kényelemnek. Ezt kell beszorozni az átlagos talajvastagsággal és megvan millió- köbméterben a vita bázisa. Ezután következhetünk mi. A baj az, hogy a talajtan nagyon nehéz és nem túl izgalmas tudomány. Jó tanár, jó szakmai vezető nélkül mindenki menekül előle. Emiatt a talajtani térlátás még inkább torzul, óriási felületet hagyva a manipulátoroknak. A szakmában is nagy hiányosságok vannak, de azon kívül csak a komplett homály. Ebben a zavarosban -politikai és üzleti értelemben is- kifizetődő „halászni”. Jó példa erre a 8 év alatt másfél méter mély „humusz teremtés” bibliai léptékű csodája kis hazánkban. Szerintem a szakma ettől akkora sokkot kapott, hogy még most sem tért észhez. Másképp nem tudom értelmezni a szakma mély, hosszú és néma hallgatását.

Évezredek biomasszájának "terméke" a termőréteg. A talaj tápanyag tőkéjének dinamizmusa így nehezen jellemezhető a Lebig-elvvel. A tudás illúziója.

Számok és tények nélkül, itt is csak összeszurkáljuk egymást a „sötétben”. El kell kezdeni a felkészülést a talajművelés minimalizálására, esetleg hajlamosító körülmények esetén a radikális beszüntetésére is készülni. Benne van a levegőben a lehetősége, de beindítani és megállítani is tények alapján lehet és kell. Tudnunk kell pontosan mit áldozunk fel és miért?

KA: Mennyire szerteágazók az ehhez hasonló problémák az ágazatban?

LM: Azt gondolom, -mivel az alapoktól kezdve és évtizedek óta épült fel a jelenlegi állapot- az ágazatban mindenhol többé-kevésbé tetten érhető valamilyen szintű hiányosság. Szerintem bőven lenne terepe a józan gondolkodásnak, ami akár pénzre vagy más, esetleg környezeti előnyökre váltható lenne.

KA: Milyen válaszokkal készültök ezekre a kihívásokra?

LM: Az elmúlt 11 évben tápanyag-gazdálkodási ágazatunk részére közel 60 ezer parcellát gondoztunk, melyről megközelítőleg 700.000 adatot gyűjtöttünk és elemeztünk. Ezek alapján kirajzolódott számunkra az az út, amelyeken nekünk járnunk kell, amihez elég tapasztalatot és adatot gyűjtöttünk, amiben segíteni tudunk. Mindenekelőtt látjuk a precíziós-gazdálkodás „tévelygését”, tisztán látszódik, hogy a centiméteres felbontáshoz semmilyen adekvát pontosságú és korú adat nem áll rendelkezésre. Ezért ebben a témában egyszerre kell előre és hátrafele is lépni, ami szerintem most évekig minimum helyben járást jelent a valóságban. A hagyományos, táblaszintű felbontáshoz vannak okos megoldásaink és vizsgálataink. Vannak a gyakorlatba kihelyezhető eredmények, el kell kezdeni a bevezetését.

Talajművelés után is van/lehet élet, de hol vannak ennek a határai a Kárpát medencében?

KA: Milyen platformot választottatok ezen innovációk bevezetéséhez?

LM: A módszer és a rendszer is nagyon új, mondhatni példanélküli, így a terveket és az elvárásokat hozzá kell igazítani lehetőségekhez. A termelői tudatban egy teljesen új tanácsadási formát kell most elhelyezni és el kell érni valós munkával és közös sikerekkel, hogy ez a költséghely ne legyen fájdalmas a termelők számára, sőt jelentős előnyöket jelentsen számukra.

Ez az AgroFIELD Termelői Club rendszere, mely elsősorban kölcsönös előnyökre építő üzleti modell, de nevében a klub szó utal arra, hogy kiváló, emberi kapcsolatokat is építő közösséget szeretnénk építeni. Itt nem a méret, nem a sebesség a lényeg, hanem a minőség. Minőségi munka és minőségi eredmények mellett az emberek, akik segítik és jól kiegészítik egymást, akik mernek tanulni saját, egymás és az Agrofil adataiból és tapasztalataiból. Az ésszerű és megalapozott innováció irányába elkötelezettek és termeléseiket valós számokra, adatokra és valós innovációkra alapozzák. Célul tűzik ki a valós és fenntartható profit elérését.

KA: Köszönöm a beszélgetést!

Szeptemberben testközelből is átélheted, milyen az AgroFIELD Termelői Club tagja lenni.
Regisztrálj most és vegyél részt a szeptemberi AgroFIELDshow hozzád legközelebbi helyszínén!

A program és a regisztráció ide kattintva érhető el!