Hírek, szakcikkek Most ne engedjük el a repce kezét!
A repce fénybogár első populációi éppen betelepednek az állományokba. Elhagyták telelő helyüket és nagy számban települtek be a repcébe.
Egy jól időzített permetezéssel mind a későn ébredő ormányos bogarak egyedszámát, ezzel tojásrakási esélyét, mind a fénybogarakét eredményesen csökkenthetjük. A fénybogarak hamarosan el fogják kezdeni a tojásrakást. Ezt inkább ne várjuk meg!
Forrás: kép
A repce fénybogarak tojásaikat a 2-3 mm nagyságú bimbókba helyezik. A kikelő lárvák ezek belsejében virágporral (portokok) táplálkoznak. A virágok kinyílása után az imágók már csak táplálkozás céljából járnak a virágokra.
Növényenként 5-6 imágó jelenléte már súlyos terméskiesést képes okozni. Már február végén megfigyelhető volt a sárga tálakban található egyedek alapján a fénybogár betelepedése a repcetáblákba. A védekezés tehát időszerű ez ellen a korán betelepülő populáció ellen. Sajnos, aki repcét termeszt, az már tudja, hogy ezzel sajnos nem ért véget a repce inszekticides növényvédelme.
Forrás: saját kép
Forrás: saját kép
Védekezés
A megfigyelés fontos eleme a védekezésnek. A kártevő betelepedése idején elvégzett kezelés etofenprox, vagy indoxacarb hatóanyaggal nagymértékben csökkenti az esetleges kártételt. Ezeket a hatóanyagokat csakis zöld bimbós állapotig szabad használni, mivel méhekre kifejezetten veszélyesek.
A fénybogarak elleni védekezéssel általában a becőormányos és a becőszúnyog egyedszámát is csökkenti, külön védekezésre ritkán van szükség ellenük.
Virágzás idején a méhek védelme érdekében piretroidokat csak méhkímélő technológiával, azaz naplemente után, 23 óráig szabad kijuttatni.
Egyedül a méhekre nem jelölésköteles szereket szabad virágzó állományban, vagy virágzó gyomok jelenléte esetén napközben is kijuttatni. Ilyenek az acetamiprid hatóanyagú szerek, illetve a tau-fluvalinát hatóanyag. Az acetamiprid hatóanyagot tebukonazol gombaölő hatóanyaggal keverve megint csak méhkímélő technológiával szabad kijuttatni!
Fitos- Bedő Veronika, Agrofil-SZMI Kft.
