Hírek, szakcikkek Kukorica tőszám kísérletek magyarországi tapasztalatai 2021-ben

Esszenciális tehát a jó hibrid választáshoz a jó minőségű és egyben összehasonlítható adatok és tapasztalatok rendelkezésre állása. Az adatok használhatósága (felbontása) jelentősen javul, ha az országos és megyei tapasztalatok mellett saját környezetünkből is kapunk használható információkat. Még ebben az ideális esetben is megtréfálhat bennünket a változatos kontinentális klíma alatt termett eredmények egy-egy évjárathatása. Ezért a biztos hibridválasztáshoz a helyi idősoros eredmények is hasznosak lennének. Természetesen a gyors fajtarotáció nem segíti a genetikai előrehaladásban rejlő tartalékok kiaknázását, azonban a statisztikák alapján elmondható, hogy az igazán jó hibridek azért 7-10 évet eltöltenek a köztermesztésben, és így ezek korai kiválasztása egy hatékony és független kísérleti rendszerben megvalósítható és a kiválasztott kiváló adottságú genetika, minimálisan 5 évig nagy területen sikerrel termeszthető. Ez a jó döntés a már említett módon 1-3 t/ha többlet termés is jelenthet, amit nem azért nem észlelünk mert nincs, hanem azért, mert nem mérjük. Ezt az információs hiányt különböző „varázsszerek” és „mezőgazdasági antidepresszánsok” vélt és ígért többlettermés „procentjeinek” módszeres adagolásával próbáljuk a technológiánkban feltölteni, miközben a valóban elérhető előnyök eléréséről kényelmi okok miatt lemondunk. A sikeres hibridválasztás része az is, hogy a genetika valós agronómiai tulajdonságait is feltárjuk. Ilyenek lehetnek tőszám és tápanyag-reakciók tisztázása, a valós vízleadó képesség és tenyészidő, illetve a korai vethetőség megállapítása, mely információk -mint valós információ- sokszor elvesznek a marketing tenger feneketlen mélységében.

A tőszám reakció tulajdonságokat számtalan tényező befolyásolhatja. Ilyenek lehetnek a genetikában gyökerező morfológia tulajdonságok, mint a levélállás, vagy a csőtípus determináltsága. Külső tényezők, mint a vízellátás és a tápanyagszint közvetlenül is és a kialakuló termésszinten keresztül is komoly hatással bírnak az adott genotípus tulajdonságára, pontosabban annak fenotípusos megjelenésére. Ezek a tényezők hibridenként a tőszám választásnál újabb 1-2 t/ha termésszint ingást eredményeznek, melyben egy rosszul megválasztott tőszám negatív reakciói jelentős, -vizsgálatok nélkül láthatatlan- termésveszteséget eredményezhetnek. Nagyon fontos tehát, hogy a választott hibridjeink ezen tulajdonságait jól ismerjük és azt a területeink adottságaihoz jól illesszük. A változatos kontinentális klíma -tőlünk függetlenül - ezen törekvéseinket finoman szólva sem könnyíti meg. Akár egy éven belül is produkál szélsőségeket, nem beszélve a komplett évjárathatásokról.

Kísérletek és eredmények

A jó minőségű és használható adatokhoz megismételhető módszertanú reprezentatív környezetű kísérleti struktúra szükséges. Ez egy önálló szakma, ennek a szakszerű tervezéséhez többnyire szakemberek, specialisták szükségesek, míg a kivitelezéshez a józan paraszti ész és a precizitás bőven elegendő. A parcella méretének növelése önmagában nem javítja az adatok minőségét, azonban a kezelések ismétlés számának harmóniája a parcella mérettel, már üzemi körülmények között is meghozhatja a kívánt megbízhatóságot és adat minőséget.

Kísérleteinkben a kisparcellás 4 ismétléses többtényezős vizsgálatok esetén is alkalmazható elrendezést választottuk, mellyel a kísérlet megbízhatósága és megismételhetősége biztosítható, a belőle nyert eredmények a gyakorlatban is biztonsággal alkalmazhatók. A kísérletekben már a korábbi években kiválogatott hibridek tőszám reakcióját vizsgáltuk 50-90 ezer, és öntözött körülmények között (Püski és Szeremle) 60-100 ezer tő/ha közötti tőszám intervallumban. A parcellákat parcella kombájnnal betakarítottuk, mértük a parcella súlyokat és a betakarításkori nedvesség tartalmat. Az adatokat ARM kísérlet tervező-értékelő szoftverben összesítettük és segítségével statisztikailag is értékeltük. Az eredményeket az 1. táblázatban foglaltuk össze, melyekben látható, hogy az országos átlagban melyek voltak a legsikeresebb hibridek. Az adatbázis helyszínekre való kibontása természetesen rá tud mutatni arra, hogy a gazdaságunkhoz közel eső lokációkban melyek voltak a legjobbak. Szerencsés, ha „a szimpatikus” hibrid nemcsak országosan, hanem helyben, esetleg a saját gazdaságunkban is jól szerepel. A 1. ábra oszlopai megmutatják a terméseredményeket (t/ha) illetve a vetőmag és a szárítási költségekkel csökkentett elért árbevételt (Ft/ha), mely közgazdaságilag is rámutat a hibrid valódi érékére. Szembetűnű, hogy kiemelkedő termékenységű, esetleg vezető hibridek miként szorulnak hátra és/vagy esetleg gyengébb termőképességű genetikák miként kerülnek előre a jövedelem termelő képesség sorrendjében. (A terményár és gázár növekedésével a változások még szembetűnőbbek és még húsba vágóbbak lehetnek.)

A terméseredmények javításán keresztül további jövedelmezőség javulást eredményezhet a jó, ideális tőszám megválasztása, amelyet előre pontosan megmondani sajnos pillanatnyilag lehetetlen küldetés, hiszen talaj-; évjárat-; elővetemény-hatások és tápanyag reakciók; illetve a kialakuló termésszintek és mindezek kölcsönhatásai végtelen számú kimenetet hozhatnak létre a pillanatnyilag nem is létező algoritmusokból. Fontos tehát további hasonló fajtareakció kísérlet (tőszám, tápanyag) nagyszámú folytatása, hogy a rendszer születendő algoritmusa legalább genetika és talajoldalról valamilyen stabilitást, támasztékot kaphasson. A precizitás felállításáig (ha lehetséges) a keletkezett nagyszámú információt az analóg gazdálkodás gyakorlásához kiválóan lehet alkalmazni és meglehet, csupán ezzel a munkával több előrehaladást lehet elérni, mint a folytatásban esetleg megjelenő digitális precizitás előnyeinek alkalmazásával. Változó klimatikus viszonyaink mellett a hagyományos (nem digitális) gazdálkodásban az alacsonyabb alkalmazott tőszámok, a gyengébb évjáratok esetén is biztonságot nyújtanak, sőt ezekben az évjáratokban sokszor ez lehet a járható út. Azonban a tőszám - legkésőbb a vetés idejében- mindig eldől. Szükségünk van tehát azokra a hibridekre, amelyek jó évjáratokban az alacsonyabb tőszám alkalmazása mellett sem fosztanak meg a nagy termés lehetőségétől, de mindemellett a gyengébb évjáratokban, a relatíve nem túlsűrített állományaikkal megmentenek bennünket akár egy katasztrofális mértékű terméskiesésektől.

A keletkezett kísérleti adatbázis alapján négy kísérleti helyszín öntözött/nem öntözött, illetve alacsony és magas tőszámreakció lokációk ellentétpárjai alapján létrehoztunk egy mátrixot. A mátrixból kiemeltük a határozott pozitív és negatív tőszámreakcióval rendelkező hibrideket. Mindezek mellett kialakítottuk a bizonytalanok csoportját is, amelyek esetében az adatok alapján besorolásuk nem egyértelmű. A hibridek mellett római számukkal feltüntettük, hogy a jövedelem termelési (Ft/ha) és a termelési (t/ha) versenyben hányadik helyet tudták elfoglalni a kísérletek összességében. A termelési verseny legjobb hibridjeinek többsége az alacsony tőszámreakciójú csoportot gazdagította, illetve a bizonytalanok között jelentős számú, inkább alacsony tőszám igény felé hajló genetika mutatkozott meg. Amennyiben a jövedelemtermelő képesség helyezéseit figyeljük, akkor a jövedelmezőbb hibrideket a magasabb tőszámtartományokban a jó termésválaszokat adó genetikák között találjuk nagyobb számban (4 db.) Azonban, ha a bizonytalanok között az inkább alacsonyabb tőszám irányába hajló genetikákat is figyelembe vesszük, akkor ez a szám kiegyenlítődni látszik, esetleg a jövőben -további eredmények birtokában- a „trend” meg is fordulhat (2. táblázat).

A teljes kísérleti eredmények értékelése a hibrid nevekkel az AgroFIELD Termelői Club tagok számára a rendezvényeinken már elérhető, és a hamarosan megjelenő kísérleti évkönyvünkben pedig olvasható is lesz.

Lajos Mihály, Agrofil-SZMI Kft.