Hírek, szakcikkek Búza kalászfuzáriózis

A búzakalászokon lazac-narancsos színekben megjelenő spóratartók fedezhetőek fel. Valójában ez a legbiztosabb, megkülönböztető jegye a Fusarium gombák által okozott kalászfuzáriózis betegségnek. Az éretlen kalászok feltűnő tünete egy vagy több kalászka, vagy akár a teljes kalász korai kifehéredése. A kezdeti tünetek általában a kalász közepénél indulnak és a fertőzési pont fölötti szakasz elszárad (kifehéredik) a fertőzés tovább terjedhet akár a teljes kalászra is. A szár kalász alatti fertőzése barnás-lilás elszíneződést okoz. Ha a szár korán megfertőződött, akkor az egész kalász terméketlenné válhat. A tünetek előrehaladása a fejlődő búzaszemek zsugorodását és ráncosodását okozza. A fertőzött szemek gyakran érdes és töppedt felületűvé változnak, rózsaszínes vagy világos szürkés-barnás színűre változnak.

A töppedt magokat a légárammal való tisztítás eltávolítja a terményből. A kalászfuzáriózis megelőzése nagyon fontos, nem csak a hozam, hanem a minőség és a tápanyagtartalom romlása miatt is. A Fusarium gombák többféle mikotoxint termelnek, amelyek bizonyítottan egészségkárosító hatásúak mind az emberre, mind az állatokra nézve.

A fertőzés a virágzás során történik. Intenzitása számos tényezőtől függ, például az elővetemény minőségétől, a virágzás előtti és alatti nedvesség mennyiségétől, fajtától.

Mit tartogat számunkra az idei év a kalászfuzáriózis tekintetében?

A mért csapadékmennyiségekből megállapítható, hogy az idei tavaszon sokkal több csapadék hullott (51.3 mm), mint a tavalyi évben (13.05 mm). Az alacsony áprilisi hőmérséklet miatt a növényfejlődési szakaszok, illetve a virágzási időszak hozzávetőlegesen 10 napos késésben van a tavalyi évhez képest. Az előző évben, az elégtelen csapadékmennyiség mellett, a korai tavaszi meleg meggyorsította a növények fejlődését, ami korai virágzást eredményezett, mely egybeesett a kora májusi hűvösebb hőmérséklettel.

Ezek alapján elmondhatjuk, hogy ebben az évben felkészülhetünk a kalászfuzárium gyakoribb megjelenésére, mivel úgy tűnik, a környezeti feltételek adottak lesznek a fertőzés kialakulásához. A virágzás a későbbre tolódás miatt egybeeshet a kora nyári meleg időjárással. Ahol már nagyobb valószínűséggel találja meg a Fusarium a fertőzéséhez szükséges 15-30 °C közötti hőoptimumot és párás környezetet. Amennyiben a május mégiscsak hideg marad, akkor is nagyobb a fertőzés esélye, mint a tavalyi évben, mert a sok csapadék következtében a pára hosszú ideig marad a búza lombja között.

Mit tegyünk?

Amennyiben már korábban is fennállnak a hajlamosító tényezők, a virágzó kalászra kijuttatott gombaölőszer elősegítheti a termény romlásának, fertőzöttségének csökkentését, de minden esetben a virágzás utáni 7 napban végrehajtott kezelés csökkenti a kalászfuzáriózis mértékét, gyakoriságát és a mikotoxinok mennyiségét. A szakirodalom szerint, a kihajtott porzók tűnnek az elsődleges fertőzési pontnak. Ha a megjelenésük után azonnal megfertőződnek, akkor a gomba megtelepszik és megfertőzi a teljes kalászt, a magok nem tudnak kifejlődni. Ha az egyes virágok a kalászban később fertőződnek meg, akkor azok beteg, töppedt magokat teremnek.

Azok a magok, melyeken a kórokozó a viaszérés idején telepedett meg, talán nem látszanak betegnek, de még mindig gombaméreggel fertőzöttek.

Milyen egyéb agrotechnikai módszerekkel csökkenthetjük a fuzáriumos megbetegedéseket a jövőben?

- Vetésforgó: más kalászosok és kukorica vetése után 2-3 éves vetésforgót kellene tartanunk, mielőtt búzát vetünk.

- Talajművelés: ajánlott az összes fertőzött növényi maradványt mélyszántással aláforgatni.

- Fajtaválasztás: bizonyos fajták részlegesen ellenállóak a kalászfuzáriózis ellen, melyeket alkalmazva, csökkenthetjük a betegség súlyosságát és javíthatjuk a gabona minőségét.

Mutum Lamnganbi, Agrofil-SZMI Kft.