Hírek, szakcikkek Think global, act local! (Gondolkodj globálisan, cselekedj helyben)
Avagy házikerti megoldások a talaj és annak szervesanyagtartalmának megóvása és növelése érdekében.
Ezek a már közhellyé módosult gondolatok jártak a fejemben, amikor úgy döntöttem, nem fogom többet felásni a kertemet ősszel:
A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön.
Növelni a szervesanyagtartalmat.
Megkötni a szén-dioxidot.
Oxigéntermelés.
Klímaváltozás.
Fenntarthatóság.
A fenntarthatóságot úgy értem, szeretném, hogy ez a mi kis 1500 négyzetméternyi területünk a világból a lehető legnagyobb mértékben járuljon hozzá ahhoz, hogy az unokáim számára is legyen oxigén a levegőben és talaj, amibe elültethetik a gyümölcsfákat, elvethetik a zöldségek, gabonák, virágok magjait. Továbbá az idei extrém száraz év ráébresztett arra, hogy a lehető legtöbb vizet kell megkötnöm a talajban, hacsak nem szeretnék egész nyáron szivattyúval öntözni ilyen energia árak mellett.
Az első és legfontosabb szempont bármilyen kerti munka esetében a talaj szervesanyag tartalmának növelése. Több szervesanyag több vizet tud befogadni és tárolni. Több tápanyagot tud tárolni és szolgáltatni a növények számára. Megtartja a talajt, azaz megakadályozza az eróziót.
Milyen módszerekkel növelhetjük a talaj szervesanyagtartalmát?
A no-till jó válasz erre és szerencsére házikerti körülmények között sokkal szofisztikáltabban művelhetjük ezt, mint szántóföldön. Tovább segíthet a talaj takarása növényi maradványokkal, illetve a takarónövényekkel.
Hogyan végezzük ezt otthon?
A nyáron lekerülő növények (hagyma, fokhagyma, saláta, retek) helyére július végén, augusztus elején vessünk rövid tenyészidejű zöldségeket, mint a borsó, saláta, hónapos retek.
A kukorica, csemegekukorica, napraforgó lekerülése után azok szárait összeaprítva beterítjük a fent említett zöldségek sorai közé. A borsó gyökerén lévő gyökérgümőkben élő rhizobium baktériumok megkötik a légköri nitrogént, így az a borsó számára felvehetővé válik.
A salátát és a retket is be tudjuk takarítani ősszel. De ha némelyik retek szárba indul a nyárvégi meleg miatt, akkor azt hagyjuk bent a talajban, ne húzzuk fel. A talaj számára az élő gyökér a legértékesebb szervesanyag forrás. Ezután következő értékes szervesanyag a holt gyökér. Ez azt jelenti, hogy a kukorica, napraforgó, paradicsom, paprika lekerülésével nem érdemes felszedni a gyökereket, csak vágjuk el a szárat és hagyjuk bent a gyökeret a talajban. A sorközöket ezután meg lehet kapálni, és ha eljön az ideje, akkor tél alá vethető növényekkel beültetni, ilyenek például a fokhagyma, borsó, sárgarépa.
Az élő növényekkel takart talaj sokkal később szárad ki, mint a szél és a nap hatásainak kitett elsimított felszín. Az élő növényekre kicsapódó pára és harmat továbbá hozzájárul a talaj vízkészletének növeléséhez.
Egy szó, mint száz: talajtakarással, folyamatos növényborítással igyekezzünk a talajunkat védeni, a légköri szén-dioxidot ily módon szervesanyag formájában a talajban megkötni. A talajban lévő szervesanyagtartalom emelkedésének számos előnye lesz mind a növényekre, a termésre, mind az öntözés hatékonyságát tekintetbe véve.
Fitos-Bedő Veronika, Agrofil-SZMI Kft.
