Agrofil-SZMI Kft.

Hírek, szakcikkek Gyümölcsfák téli ápolása

Miért kell meszelni a fák törzsét? Mit használjak a téli lemosó permetezéshez? Mikorra időzítsem a kajszi metszését?

Sok kérdés merül fel még a gyakorlott kertészek fejben is. Gyümölcsfáinkat sok betegségtől és kártevő rovartól óvhatjuk meg, ha lemosó permetezést, törzs meszelést alkalmazunk, illetve megfelelő időben metszünk. Ezt a három témát fejtjük ki a következőkben. 

1. Lemosó permetezés:

Hamarosan itt az ideje, hogy megtervezzük gyümölcsfáink növényvédelmének alapjait. Sok gyümölcsfa betegséget lehet megelőzni, vagy a súlyosságát csökkenteni a téli lemosó permetezéssel. Nézzük gyümölcstípusonként, sorban:

Almatermésűek (alma, körte, birs, naspolya)

Ezeknek a gyümölcsöknek a leggyakoribb betegségei a lisztharmat és a varasodás. Mindkettő először a levelet, majd a gyümölcsöt fertőzi. Az első tünetek a leveleken jelennek meg. A károsítók azonban különböző módon telelnek: a varasodás kórokozója a lehullott leveleken telel, a lisztharmaté pedig a hosszú vesszők végén lévő rügyekben. Emiatt a lisztharmat elleni védekezés nem áll meg a lemosópermetezésnél, a tavaszi metszéskor szükséges a hosszú hajtások végén megjelenő rojtos, pirosló fertőzött rügyek levágása. A moníliás fertőzés elleni védekezésben a fa ágaira száradt gyümölcsmúmiákat szükséges leszedni a fáról, majd komposztálni. Mivel a varasodás kórokozója a lehullott levélen telel, szükséges az avar kezelése is vagy annak összegyűjtése és komposztálása.

Állati kártevők közül a takácsatkák (piros gyümölcsfa takácsatka), pajzstetvek, illetve a levéltetvek érdemelnek említést. Ezeknek tojásai (peték), pajzstetvek esetében a nőstény pajzsok telelnek a fákon. Ellenük tojásölő (ovicid) hatású készítményekkel történő lemosás szükséges.

Lemosó permetezéshez használható hatóanyagok:

• kén: lisztharmat, atka ellen

• réz: varasodás, valamint a moníliás gyümölcsrothadás ellen

• paraffinolaj: atka-, levéltetű tojások, pajzstetvek nősténypajzsai ellen

Csonthéjasok (őszibarack, kajszi, cseresznye, meggy, szilva)

Rezes lemosó permetezéssel csökkenthetjük az őszibarack tafrinás levélfodrosodásának súlyosságát, a moníliás betegség súlyosságát a meggyen, szilván. Olajos lemosó permetezéssel elpusztíthatjuk a levéltetvek, pajzstetvek tojásait. A moníliás gyümölcsmúmiákat a csonthéjas termésű fákon is kötelezően le kell szednünk, ha a következő évi fertőzés mértékét csökkenteni szeretnénk. Különösen azért, mert ez a kórokozó csonthéjasok esetén a virágokon keresztül a vesszőket, ágrészeket is fertőzi, elpusztítja. A moníliás ágpusztulás súlyos terméscsökkenést és gyengülést okoz a fának.

Őszibaracknál a rezes lemosó permetezés után a télen, fagymentes időben elvégzett poliszulfid kén és paraffinolaj tartalmú szerrel, majd zöldbimbós állapotig még egy rezes lemosással jelentősen lecsökkenthetjük a kártevő és kórokozó fertőzési források számát.

• kén: őszibarack lisztharmat ellen

• réz: foltbetegségek, moníliás gyümölcsrothadás, moníliás ágelhalás, tafrina ellen

• paraffinolaj: levéltetű, pajzstetű tojások ellen

Szőlő

Lemosó permetezéssel a szőlő tavaszi legsúlyosabb kártevőjének, az atkáknak egyedszámát csökkenthetjük. Ehhez kén és paraffinolaj hatóanyagú szereket válasszunk.

A szőlő peronoszpóra a lehullott leveleken, a szőlő lisztharmat nagyobb részt a rügyekben telel. Ezek ellen elsősorban a lehullott lomb komposztálásával védekezhetünk, valamint vegetációban, hajtásválogatás idején a fertőzött rügyekből kihajtott elsődlegesen lisztharmattal fertőzött hajtások kitörésével és vékony lombfal kialakításával.

A lemosó permetezések mellett szól az a tény is, hogy ezek a szerek kevésbé veszélyesek az emberi egészségre, legtöbbjük bio gazdálkodásban is engedélyezett. Nyilván, a szükséges védőfelszerelést (maszk, szemüveg, védőruha, gumikesztyű) ilyenkor is viselni kell.

2. Törzs meszelése:

A törzs meszelése több szempontból is fontos és hasznos tevékenység. Elsődleges célja a napsugarak visszaverése, így a fatörzs felmelegedésének megakadályozása. Ez azért szükséges, mert nagy téli hidegben (-10-20°C körül) miközben az egész törzs szinte át van fagyva, az alacsonyan járó téli nap felmelegíti a fatörzs déli oldalát, miközben a többi rész hideg marad. A hőmérséklet különbség és a hőtágulás miatt a törzs a déli oldalon hosszában felhasad. Ezt nevezzük fagylécnek. A fagylécek fertőzési kaput jelentenek a kórokozóknak, mint pl. a Pseudomonas syringae, amely a csonthéjasok gutaütéséért is felelős kórokozó. A törzs felmelegedése amiatt sem előnyös, mert beindul a növényi nedvek mozgása a szállítónyalábokban. Meszeléssel ilyen módon késleltetni lehet a rügyfakadást, ezáltal további fagykárokat (virágok, rügyek fagyása) lehet megelőzni.

3. Metszés

A gyümölcsfák metszésének idejét gyümölcstípusonként kell meghatározni. Vagyis az almatermésűeket és a csonthéjasokat más-más időpontban kell metszeni.

Az almatermésűek kevésbé érzékenyek a metszés időpontjára. Az alma, körte, birs, naspolya és berkenye fákat a tél végén, rügyfakadás előtt metszhetjük meg. Az almatermésűeket általában orsó (termőkaros orsó, karcsú orsó, szuperorsó) koronaformára alakítjuk azáltal, hogy meghagyjuk a fa központi tengelyét, alulról felfelé pedig egyre rövidebb vázágakat nevelünk. A legalsó vázágak, 3-4 db, a talajtól 60-80 cm-re kezdődjenek. Ritkítsuk meg a sűrű vesszőket, az alsó vázágak alatt induló vesszőket tőből vágjuk ki. A vázágakról lefelé induló vegetatív vesszőket szintén metsszük le. Az almák általában a rövid termőrészeken hoznak virágrügyet (termőbog) ezekre vigyázzunk, ne vágjuk le őket.

Az alma lisztharmat a hosszú vegetatív vesszők végén lévő csúcsrügyekben telel. Az ilyen rügyeket felismerjük arról, hogy nem zártak, hanem kissé kócos, seprű szerű megjelenésük van. Metszéskor ezeket is le kell vágni.

A csonthéjasokat csak a rügypattanás után szabad metszeni. A korábbi metszés fertőzési kaput nyitna a szállítónyalábokat fertőző kórokozóknak, mint például a Pseudomanas syringae pv. syringae és a Leucostoma cinctum. Ezek a kórokozók akár a teljes fa vagy egyes vázágak elhalását is képesek okozni. Ha rügyfakadás után ejtünk metszési sebeket a fákon, a már megindult szállítónyalábok nedvei gyorsan elzárják a sebet és nem hagyják a kórokozókat bejutni.

A csonthéjasok esetén változatosabb, fajonként különböző koronaformákat találunk. Az őszibarackot hagyományosan központi tengely nélküli váza, katlan, tatura koronaformákkal nevelték. Újabban kifejlesztették ennél a gyümölcsnél is az intenzív, karcsú orsó koronaformát. Ugyanezt használják a szilva esetében is.

A cseresznye, meggy, kajszi, mandulafáknál gyakrabban használják a váza koronaformát az intenzív ültetvényeken.

 A kertben végzett munka még hidegben is jót tesz nemcsak a növénynek, hanem az embernek is. Erősíti az immunrendszert és a szívet. A tiszta, hideg levegő frissíti a tüdőnket. Jót tesz a léleknek is. Menjünk ki a kertbe télen is minél gyakrabban és érezzük ott jól magunkat munka közben!

Fitos-Bedő Veronika

Agrofil-SZMI Kft.



Hírlevél Iratkozzon fel hírlevelünkre!

9235 Püski, Petőfi Sándor utca 7.
Agrofil-SZMI Kft.