Hírek, szakcikkek Egészséges búzavetések?
Hamarosan komolyra fordulnak az őszi kalászosok vetésének előkészítési munkái. Tekintsük át, milyen betegségeket tudunk megelőzni agrotechnikai növényvédelmi módszerekkel.
Bizonyos búzabetegségek esetében működik a rezisztencianemesítés. Ilyenek a rozsdabetegségek és a lisztharmat. Mások ellen azonban nem tudunk még elég hatékonyan védekezni fajtaválasztással. Ilyen betegség a fuzáriumos tőpusztulás is. Ez esetben az általunk befolyásolható hajlamosító környezeti tényezőket szükséges minimálisra csökkenteni.
Mik is ezek a hajlamosító tényezők? A gomba spóráinak, szaporító képleteinek a fertőzéséhez kedvező környezet, azaz magas páratartalom, nedves talaj, megfelelő hőmérséklet. A kórokozó szaporítóképletei fennmaradnak a talajban, növénymaradványon, fertőzött szaporítóanyagon (vetőmagon) és innen kiindulva megfelelő körülmények között (párás környezet) fertőznek.
Milyen megelőző agrotechnikai intézkedéseket tegyünk a betegség megelőzésére?
Vetésváltás: az elővetemény igen fontos a fuzáriumos betegségek talajból való fertőzésében. A kukoricaszárban, lehullott szemekben, elmaradt csöveken igen nagy számú micélium szövedék és spóra tud felszaporodni. Ha lehetséges, semmiképpen ne vessük a búzát kukorica után és kerüljük a kukorica-búza-kukorica bikultúrát.
Szármaradványok beforgatása: ha mégis kukorica után kell búzát vetnünk, a kukorica szár- és csőmaradványokat minél előbb forgassuk be a talajba, ahol a szaprofita gombák „megdolgozzák" ezeket a növényi maradványokat, ily módon kevés táptalajt hagyva a fuzáriumos betegségek kórokozóinak szaporodásához.
Fertőzésmentes szaporítóanyag: a fémzárolt vetőmag jó eséllyel nagyon alacsony szinten tartalmaz fertőzött szemeket. Ha azonban saját részre termesztett vetőmagot használunk, akkor azt mindenképpen csávázzuk. A vetőmag termesztés alatt pedig nagy figyelmet fordítsunk a fuzárium elleni permetezésre.
Fitos-Bedő Veronika, Agrofil-SZMI Kft.
Forrás: a szerző képei
