Hírek, szakcikkek Ültessünk gyümölcsfákat a kertbe

Ne csak sorokban és lugasokban elrendezett haszonnövényként gondoljunk a gyümölcstermőkre. Fajonként különböző a fák koronájának formája, levelének árnyalata, vagy akár színe. 

Ha visszaemlékezünk nagyapáink, dédapáink udvarára, ott nem látunk „felesleges” növényeket, ahogyan a házaikban sem voltak dísztárgyak. A használati tárgyaikat díszítették olyan módon, hogy azok dekorációs elemként is beillettek. Ily módon elégítették ki szépérzékük igényeit. A ház mellett gyakran volt egy diófa, vagy körtefa, aminek az árnyékában el lehetett végezni a leszedett termények feldolgozását, a borsó-, babpucolást, mákeregetést stb. A ház elé, mögé alma, barack, meggy, cseresznyefákat ültettek.

Mi is egész nyugodtan megtehetjük, hogy a csodaszép modern díszkertbe „elrejtünk” gyümölcsfákat. Egyáltalán nem zárja ki egyik a másikat. Méret, lombsűrűség, levélszín alapján bármilyen fának, aminek szeretjük a gyümölcsét, találni fogunk megfelelő helyet a kertben, ami a számunkra is élvezhető vizuális élményt ad.

Még mindig tartja magát az az elmélet, miszerint gyümölcsfát csak ősszel szabad ültetni. Pedig, ha konténeres (cserepes) fát vásárolunk, akkor azt az év bármely szakában elültethetjük, sikerrel be fog gyökeresedni, és hamar a kert díszévé fog válni. Öntözni persze szükséges a begyökeresedés idején napi egy vödör (10 l) vízzel, később ezt csökkenthetjük heti 1-re, majd elhagyhatjuk.

Alma-, őszibarack-, körtefákból találunk már a piacon alacsony termetű, illetve oszlopos növekedésű fajtákat. Ezenkívül a gyümölcsfákat metszéssel is könnyedén hozzásegíthetjük a számunkra is tetszetős koronaalak kialakításához.

Nyugalmat árasztó kert gyümölcsfával (Forrás:kép)

A gyümölcsfák alapvetően szeretik a napsütést, nem szabad árnyékos helyre ültetnünk, mert ott nem hoznak fajtájára jellemző mennyiségű és minőségű termést. De nem tartanak állandó árnyékot sem, tehát alájuk, vagy a közelükbe nyugodtan ültethetünk egyéb gyümölcstermő növényeket (áfonyát, ribiszkét, szamócát) vagy évelő dísznövényeket. Egyébként az árnyékuk sem egyforma. Egy őszibarack, kajszibarack laza koronát nevel (illetve ilyenre érdemes metszeni), alatta tehát bőségesen lesz fény más növények számára.  Az alma-, körte-, diófának sűrűbb a lombja, alatta egy pad, vagy kerti asztal kellemes környezetet biztosít a pihenéshez. Ugyanakkor egy ilyen szoliter fának nem lesz soha olyan nagy árnyéka, hogy abba ne ültethessünk lágyszárú vagy cserjés évelőket.

Levélszíneket tekintve:
Őszibarack: világos zöld levelek – nem nevel túl nagy lombot, sötétzöld lombú háttérrel (alma, körte vagy tuja) vagy a ház előtt, a falat háttérként használva mutat jól.
Kajszibarack: sötétzöld levelek, a hajtások végén az új levelek pirosas árnyalatúak – gyepes területen szoliterként jól mutat. Magas, nyúlánk ágakat nevel. Metszeni úgy kell, hogy a „madár átrepülhessen rajta”, ezért lombja laza.
Alma, körte: sötétzöld, a fonákon szürkén molyhos levelek – vörös-, világoszöld- vagy sárga levelű cserjékkel, vagy évelőkkel az előtérben szépen mutat.
Cseresznye: sötétzöld levelek - felfelé törő nagy lombkorona, kert végében szoliterként sötét hátteret ad.
Meggy: sötétzöld levelek – lefelé hajló, lógó vékony gallyak, hajtások jellemzik a koronáját. 

Általánosan elmondható a gyümölcsfák díszkertben való felhasználásáról, hogy jól mutatnak szoliterként, vagy szép hátteret alakíthatunk ki segítségükkel, de az előkert dísze is lehet a kert méretétől függően egy őszibarack, kajszi vagy meggyfa.

Fitos-Bedő Veronika, Agrofil-SzMI Kft.

Forrás: borítókép