Hírek, szakcikkek Gyümölcsfák metszése
Itt az ideje az almafélék és szőlő metszésének. A csonthéjasokat ne bolygassuk még! A jól metszett gyümölcsfák szebb és jobb minőségű gyümölcsöt teremnek, egészségesebbek, és ápolásuk is könnyebb, mint a nem metszett társaiké.
Az almatermésűek kevésbé érzékenyek a metszés időpontjára. Az alma, körte, birs, naspolya és berkenye fákat a tél végén, rügyfakadás előtt metszhetjük meg. Az almatermésűeket általában orsó (termőkaros orsó, karcsú orsó, szuperorsó) koronaformára alakítjuk azáltal, hogy meghagyjuk a fa központi tengelyét, alulról felfelé pedig egyre rövidebb vázágakat nevelünk. A legalsó vázágak (3-4 db) a talajtól 60-80 cm-re kezdődjenek. Ritkítsuk meg a sűrű vesszőket, az alsó vázágak alatt induló vesszőket tőből vágjuk ki. A vázágakról lefelé induló vegetatív vesszőket szintén metsszük le. Az almák általában a rövid termőrészeken hoznak virágrügyet (termőbog) ezekre vigyázzunk, ne vágjuk le őket.
Az alma lisztharmat a hosszú vegetatív vesszők végén lévő csúcsrügyekben telel. Az ilyen rügyeket felismerjük arról, hogy nem zártak, hanem kissé kócos, seprű szerű megjelenésük van. Metszéskor ezeket is le kell vágni.
Bálint György (Bálint gazda, az ország kertésze) 3 pontban fogalmazta meg a metszés legfontosabb alapszabályait:
„1. A megmetszett vessző, gally vagy ág annál erősebben fog növekedni, minél rövidebbre metszettük. A gyengén visszametszett (azaz hosszúra hagyott) vesszők rövid hajtásokat fejlesztenek, míg az erősen visszametszettek (azaz rövidre vágott) vesszők több és erősebb növekedéssel reagálnak a beavatkozásra.
2. A visszametszett ág vagy vessző csúcsához közel levő rügyekből erős, a lejjebb álló rügyekből rövidebb és gyengébb hajtások keletkeznek. Ebből következik, hogy a gyümölcsfák koronájának felkopaszodását, a rózsabokrok felnyurgulását is szakszerű metszéssel lehet megakadályozni, vagy legalább késleltetni.
3. Az eredményes termeléshez szükséges tudni, hogy a vízszintesen álló vesszők gyengén növekednek, de gyümölcsöt, virágot hoznak. A függőlegesen, meredeken álló vesszők erősen növekednek, de kevesebbet teremnek.”
A csonthéjasokat csak a rügypattanás után szabad metszeni. A korábbi metszés fertőzési kaput nyitna a szállítónyalábokat fertőző kórokozóknak, mint például a Pseudomanas syringae pv. syringae és a Leucostoma cinctum. Ezek a kórokozók akár a teljes fa vagy egyes vázágak elhalását is képesek okozni. Ha rügyfakadás után ejtünk metszési sebeket a fákon, a már megindult szállítónyalábok nedvei gyorsan elzárják a sebet és nem hagyják a kórokozókat bejutni.
A kertben végzett munka még hidegben is jót tesz nemcsak a növénynek, hanem az embernek is. Erősíti az immunrendszert és a szívet. A tiszta, hideg levegő frissíti a tüdőnket. Jót tesz a léleknek is. Menjünk ki a kertbe télen is minél gyakrabban és érezzük jól magunkat munka közben!
Fitos-Bedő Veronika
Agrofil-SZMI Kft.
