Hírek, szakcikkek Édesburgonya palántanevelés
A batátaként is ismert édesburgonya táplálkozási szempontból értékes zöldségnövényünk. Egyre nagyobb népszerűségnek örvend az egészséges életmódot folytatók körében. Sok fontos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz.
Habár trópusi származása révén igényli a magas hőmérsékletet és a sok csapadékot, Magyarország a termeszthetőségi zóna északi határán helyezkedik el. A kiültetéstől számítva 100 napra van szüksége a gumók kifejlődéséhez. Ezalatt sok napsütést és legalább 20-30°C közötti napi maximum hőmérsékletet igényel. Szerencsés esetben az éjszakai hőmérséklet sem megy 10°C alá.
A batáta ültetése történhet palántáról, vagy hajtásdugványról. A gyökér nélküli hajtásdugvány sajnos nagy hátrányban van a gyökeres palántákhoz képest. Legalább 30 napos lemaradást kell behoznia a gyökérfejlesztés miatt. Gyökeres palántát tudunk vásárolni különböző termelőktől, interneten lehet rendelni tápkockás batáta palántát, és szabadgyökerűt is. Ezek mindig nagyon jó minőséget és sikeres termeszthetőséget jelentenek. Itt válogathatunk különböző fajták között (lila, fehér vagy sárga húsú).
Magunknak is megtermelhetjük otthon a palántánkat. Erről lesz szó mai cikkünkben.
A palántaneveléshez nincs szükség bonyolult berendezésekre vagy alapanyagokra, illetve egyáltalán nem igényel sok szabadidő ráfordítást. Napi maximum 1-2 percet vesz el az időnkből. Cserébe már január-februárban tevékenykedhetünk a kertünk javára, amikor a tél egyébként még mindig végeláthatatlannak tűnik. Egy átlagos házikerti mennyiséghez elegendő egy vagy kettő batátagumó, víz vagy tőzeges friss palántázóközeg, befőttesüveg vagy virágcserép. A gumókból fogjuk indítani a csírák fejlődését.
Ennek több módja is van:
1. A gumót vízbe állítjuk úgy, hogy ne lepje el teljesen a víz. Ezt néha úgy végzik el, hogy 3 fogpiszkálót szúrnak a gumóba az „egyenlítője” mentén, arányosan egyforma távolságokra. Majd ezeket a fogpiszkálókat állítjuk a vízzel teli befőttesüveg tetejére. Ezáltal a batáta gumó nem merül el a vízben. Ugyanezt megtehetjük olyan befőttesüveggel vagy különleges formájú vázával, amelyben szintén nem merül el egészen a gumó, illetve könnyedén ki tudjuk emelni akkor is, amikor az alja új gyökerekkel és hajtásokkal lesz tele.
2. A batáta gumót félbevágva (harmadba vágva), vágott felét vízbe állítva is indíthatjuk a csíráztatást.
3. Palántaföldbe állítva (nem beültetve) is megpróbálhatjuk. Én ezt a módszert nem próbáltam, mert nekem a vizes bevált.
Ez a folyamat melegigényes. Azaz a szobában radiátor mellett, vagy a konyhában pl. a hűtő tetején érdemes elhelyezni. A gumók rejtett rügyeiből 2-3 hét múlva elkezdenek növekedni az első kis hajtások. Amikor egy-egy hajtás 6-8 cm hosszúra megnő (kb. 4-5 levél), leválasztjuk a gumóról úgy, hogy a hajtásból maradjon néhány milliméteres kis alapi rész a gumón. A megfelelő méretet elért hajtásokat így sorra leválasztjuk és vízbe állítjuk, ahol gyökeresedni fognak. Belőlük lesznek a palánták. A gumó hosszú ideig termeli az újabb és újabb hajtásokat.
Ha a leválasztott és vízbe állított hajtás nagyon hosszúra nőtt, elvághatjuk félbe. Máris van egy újabb palántánk. A vízben meggyökeresedett palántákat kiültetésig átültethetjük palántázó tálcába, vagy műanyag cserépbe, így növelhetjük a szabadföldi kiültetés sikerességét és a gumófejlődés koraiságát. Ha viszont nincs időnk vesződni a palántázó cserepekkel, tálcákkal, akkor a vízből kiemelt gyökeres palánta ugyanolyan sikerrel eredhet, mint a már becserepezett, csak sokat kell öntöznünk és kicsit jobban oda kell rá figyelnünk.
Vigyázzunk azonban, mert velem már előfordult, hogy a boltban vásárolt batátákon nőtt kis hajtásokat szépen palántává nevelgetve és kiültetve nem nevelt gumókat a nyáron. Érdemes olyan batátát felhasználni csíráztatásra, ami nálunk termett előző éven.
Önökkel is előfordult már hasonló eset? Kérjük, osszák meg velünk tapasztalataikat!
Fitos-Bedő Veronika, Agrofil-SZMI Kft.
Forrás: borítókép
