Hírek, szakcikkek A repce regulátorozás fontossága
Az idei ősz az átlagnál melegebb és jóval csapadékosabb volt a nyugati vidékeken. Az állományok itt jól keltek, szépen beállt sűrű, nagy lombú repcéket látunk.
A talajban lévő nedvesség miatt fennáll annak a veszélye, hogy repcéink “túlfejlődnek”. Már ősszel túl sok levelet fejlesztenek, mivel a növekedésük nagyobb részét a levélzetre fordítják, a gyökérzet vékony és fejletlen marad, minek következtében keményebb tél esetén nagy lehet a fagy által okozott veszteség. Ennek elkerülése érdekében fontos ilyenkor regulátorokat alkalmazni.
A növényi regulátorok, magyarosabban: növekedés szabályzók, általában az azol típusú gombaölőszerek közé tartoznak, így alkalmazásukkal két legyet is üthetünk egy csapásra. A hazánkban igen gyakori, már ősszel megjelenő fómás levélfoltosság (Leptosphaeria maculans / anamorph Phoma lingam) elleni védelmet is meg tudjuk oldani a regulátorozással egymenetben. Idén különösen nagy hangsúlyt kell, hogy kapjon ősszel, ugyanis a sok csapadék és párás időjárás miatt a kórokozó máris jelen van a repcében a védekezési küszöbhöz közeli mértékben.
A kezelés hatására az apikális dominancia gátlódik. Ha jól végeztük a regulátorozást, a növényeink hajtáscsúcsa nem nő tovább felfelé, a levelek közt marad, védettebb helyen, tőlevélrózsában, nem indul szárba. A regulátorozatlan repce levelei világosabb zöldek és simábbnak, jobban kiterültnek tűnnek. Ezzel szemben a kezelt repce tábla jól láthatóan sötétebb zöld, a levelek széle hullámosabb. Messziről úgy néz ki a tábla, mintha sötétzöld, göndör gyapjú fedné. Benne járva érezzük, hogy „roppanósak” a levelek. A gyökérnyakat megvizsgálva, egyértelmű annak megvastagodása a kezeletlen növényekhez képest.
A regulátorozás helyes időpontja a növény 6-10 leveles állapota. Ez egy viszonylag tág fenológiai intervallum. Egyenletes állomány esetén ez bizonyos szabadságot is ad nekünk a kezelés időpontjának meghatározásához. Egyenetlen állomány esetén – ami eredhet pl. talajfoltokból is – viszont már kicsit nehezebb dolgunk van. Ilyen esetben, ha lehetőség van rá, meg kell próbálni úgy időzíteni, hogy a gyengébb foltokon lévő növények is elérjék az alsó fenológiai határt, de az erősebb növények se lépjék túl a felsőt. Ha túl korán permetezünk, a növények gyengébb állapotban állnak le a növekedéssel, és ezzel éppen az ellenkező hatást érjük el. Kései permetezés esetén pedig nem lesz megfelelő a hatás.
Babrik Zsolt, Fitos-Bedő Veronika
Agrofil-SZMI Kft.
