Agrofil-SZMI Kft.

Hírek, szakcikkek A kukorica tápanyag ellátásáról - az eredmények tükrében - másként…

A kukorica termesztés technológiája, növényvédelme és tápanyag-utánpótlása az elmúlt 30-50 évben – főként más kisebb jelentőségű kultúrákhoz képest - szakmailag jól körüljártnak tekinthető.

Ennek ellenére, az elmúlt 50 év változásait nem sikerült minden esetben lekövetni, illetve gyökerezhetnek a múltban olyan sztereotípiák, amelyeknek már nincsenek meg a fundamentumai, sőt az élet új kihívásai teljesen új – esetlegesen a korábbiakkal teljesen ellentétes - irányokat jelöltek ki.

A múlt század 60-70-80-as évei a magyar mezőgazdaságban az agrokémia hőskorát jelentették. Ezzel párhuzamosan fejlődött a genetika és a növénynemesítés az ágazatban, melynek fejlődése egy cseppet sem lankadt az elmúlt évtizedekben, sőt a genetikai előrehaladás üteme napjainkig tovább fokozódott, miközben az agrárkemizálás szekere - elsősorban a fogyasztói igények megváltozásának okán - megrekedt.

Work Horse – Race Horse kísérlet betakarítása – Pápa, 2020

Általában, de kukorica esetében is kijelenthető, hogy a jelen kor szakemberei rendelkezésére álló tápanyag-utánpótlási algoritmusok meglehetősen elavultak. Az olcsó nyersanyagokra (pl. földgáz) alapozó, az ipar mindenhatóságát a mennyekbe emelő szemlélet részben eltűnt, részben pedig az átalakuló igények miatt, maga a szemlélet is irányt váltott. Az alkalmazott algoritmusok túlbiztosított, alkalmanként pazarló felhasználást igyekeztek rögzíteni a kor mérnöki gondolkodásában. A túlbiztosítás adott egy jelentős biztonsági támaszt az alkalmazott dózisokban, mely kielégítően pufferolta a kontinentális klíma hullámzó bizonytalanságait a technológiában. Az intenzív gazdálkodás hatására javult a termés biztonsága, tervezhetővé és kiszámíthatóvá váltak a termések. A talajok mesterséges tápanyagtőkéje gyarapodott, javult a tápanyagszolgáltató képesség. A termésszintek emelkedtek. A szakmában - a korai marketing vezérelte kommunikáció nyomán - kialakult az a téves és meglehetősen széleskörben elterjedt vélemény, hogy ennek jelentős része az agrokémia - ezen belül a tápanyag-utánpótlás - magas színvonalának volt köszönhető. Azonban, ha az adatokat visszafelé elemezzük, kitűnik, hogy a kukorica éves termés ingása teljesen elválik az évente felhasznált tápanyag mennyiségektől és szorosan, az évente a tenyészidőszakban lehullott csapadék, illetve annak eloszlását követi. A kukorica terméseredmények trendje azonban folyamatosan emelkedik, melynek húzóereje egyértelműen a genetikai előrehaladás. Nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a növény számára harmonikus tápanyag-utánpótlás nélkül ez az emelkedés nehezen lenne elképzelhető, azonban az is érzékelhető, hogy az alkalmazott dózisok a szükségesnél magasabbak, a vetésforgók alkalmasint túltrágyázottak. Ennek oka a már említett hektikus klíma alatt alkalmazott „biztonsági adag”, de leginkább annak a marketing által túldimenzionált mértéke.

Kisparcellás és OnFarm kísérletek betakarítás után – Dalmand, 2020

A hazai agrokémiai kutatás nem követte szorosan a genetikai változásokat, elmaradtak a szükséges korrekciók, melyek hibrid szinten tisztázták volna a kukorica tápanyag igényét. Kialakult az a tudat, hogy a kukorica, mint faj - a tápanyag utánpótlás szempontjából - egységes. Ez a hibás kód már ötven évvel ezelőtt sem volt feltétlenül igaz, azonban a korabeli lehetőségek és szakmai felbontás mellett tervezhető hibát jelentett. Azóta a genetikai állományok már többször is lecserélődtek, ráadásul a fajtarotáció követhetetlenül felgyorsult. A felbontás a táblaméretről potenciálisan néhány cetiméteresre, de a legrosszabb estben néhány tíz méteresre növekedett. A technika vészesen lehagyta a XX. században véglegesnek tűnően megrekedt agronómiát. Olyan léptékbeni eltérések keletkeztek a résztudományok között, hogy lassan - hídmérleg helyett - patikamérlegen mérlegeljük a megrakott trágyaszóró kocsit is, de erről az „elvarázsolt kastély” és annak szelleme nem nagyon akar tudomást venni. Az érkező „Green Deal” henger nagyon kijózanító lehet, ha ez egybeér valamilyen terménypiaci traumával. (Márpedig a terménypiacon tapasztalható áremelkedés feszültsége pillanatnyilag nem enyhül, ami felhasználói oldalon - egy kezelhetetlen csődsorozattal - tektonikus erejű lökéshullámot generálhat vissza az ágazat irányába, amelyet valamilyen szinten mindenki megszenvedhet.)

Addig nincs este…

A zöld elvárások a jelen formájukban - már önmagukban is - meglehetősen drámaiak, ezért fogadásukra és kezelésükre már most el kell kezdeni a felkészülést.

A szemléletváltáshoz, divatos szóval az érzékenyítéshez szeretnék néhány rendhagyó szemléletű - a nyitott szemű és nyitott fülű kollégák számára - hasznos kísérleti eredményeket hozni a saját házunk tájáról. A munkának természetesen nem vagyunk a végén, de remélem, hogy a nagy zöldüléshez és a tech-váltáshoz már hozzá tudunk járulni az eredményeinkkel.

Korábban már többször beszámoltunk egy óriási, több helyszínes kukorica hibrid x tőszám x nitrogén dózis kísérlet sorozatról. Egy amerikai példa nyomán kezdtük a 20 kukorica hibrid minősítését keresve a változó klíma alatt kockázatmentesebben - alacsony tőszámmal és alacsony nitrogén dózissal - termeszthető genotípusokat. Természetesen ezen törekvések „tudományos farvizén” mintegy „hulladék információként” rengeteg hasznos részinformációt kapunk arra vonatkozólag is, hogy a különböző nitrogén tőszám szintek az egyes hibrideknél milyen kölcsönhatásokat eredményeznek a terméseredmények alakulásában. Teljesen új világ, egy új dimenzió tárul fel előttünk, amely nélkül elképzelhetetlennek tartom, hogy a helyspecifikus gazdálkodás és az agrárdigitalizáció célt érjen, mindamellett, hogy a hagyományos gazdálkodás is végre korszerű és használható eredményekhez jut.

Betakarítás kisparcella kombájnnal és nagy drónnal

A kísérletben 20 kukorica hibrid 4 tőszámának (60-70-80-90 ezer) és 3 alkalmazott nitrogén dózis (0-60-240 kg/ha) a kukorica a termésére gyakorolt hatását vizsgáltuk 4 ismétléses kisparcellás kísérletben, az országban három helyszínen, három eltérő talajtípuson. A kísérlet elsődleges célja, hogy megtaláljuk azokat a hibrideket, melyek alacsony tőszám és alacsony nitrogén dózis mellett is eredményesen termeszthetők (Work Horse hibridek). A kísérlet struktúrája lehetőséget biztosít az intenzív, magas tőszám és magas nitrogén igényű hibridek (Race Horse hibridek) kiválogatására is, melyek esetében teszteljük a magas nitrogén dózisok esetében nemcsak a hasznosítását, hanem a nagy adagok tűrését is. A kísérleti eredményekből láthatjuk, hogy ezeknek a jelentősége milyen nagy.

A változó évjáratok és talajkörülmények, így a tápanyag-, és azon belül a nitrogén szolgáltató képesség hatással van a hibridek tőszámra adott termés válaszának alakulására, melyekre a kialakult különböző termésszintek is visszahatnak. Ebben - a nem csak látszólag bonyolult rendszerben - igyekszünk rendet tenni, a két vizsgált tulajdonság és azok minősége négyes mátrixának megalkotásával (3. táblázat), az egyes „negyedeket” karakteresen jellemző hibridek kiválasztásával, illetve a többi - arra érdemes - hibrid rendszerbe sorolásával. (A mátrixba azok a genetikák nem kerültek bele, amelyeknek a kísérletekben megismert termés eredményeik és jövedelem termelő képességük messze elmarad a „felsőházi” hibridekétől és vizsgálatukat fenntartani egy ilyen bonyolult és drága kísérleti rendszerben pazarló és felesleges. Helyüket az előkísérletekben jól vizsgázott, a jövőben perspektivikusnak látszó hibridekkel kell feltölteni.)

A két tulajdonság (tőszám és nitrogén reakció) és annak kétféle minősége (erős és gyenge) alkotta minősítő mátrixba sorolás már jó támaszt ad a gyakorló szakembereknek a hibrid és a szükséges technológia megválasztásához. Fontos ez azért, mert ha saját termesztési koncepciónkhoz (pl. magas tőszám-magas nitrogénszint) nem megfelelő genotípust választunk, nem ad majd megfelelő termésválaszt törekvéseinkre, vagy - minősített esetben - kifejezetten rosszul tűri azt, és nem, hogy nem érünk el plusz jövedelmet a drága pénzen vásárolt erőforrásainkkal, hanem tonnákban és százezrekben mérhető kárt okozunk magunknak. A helyzet komikuma az, hogy a helyspecifikus gazdálkodásban az így alkalmazott - esetlegesen hibás kóddal - a rossz irányba indított dózis, vagy tőszám változtatásával az okozott kárt csak négyzetre emeljük, pedig az alkalmazott genetikák okszerű használatával mind ökonómiai, mind pedig ökológiai értelemben, és mind a digitális és mind a hagyományos (analóg) gazdálkodásban, akár az elvárt többlet hasznot is megtermelhetnénk. Az ismertetett helyzetben az „nyújt vigaszt” – ami egyben veszélyes csapda is - : „…,hogy amiről nem tudunk az bizony nem fáj…”


Work Horse-Race Horse kísérletek 2020.


1. táblázat "Work Horse vs. Race Horse" kukorica hibrid-karakterisztika kísérletek kezeléscsoportjai, 2020

Az 1. táblázat foglalja össze a három tényezős kísérletben a kezelés csoportokat. A kezelés kombinációk eredményei segítik a WH-RH karakterisztikák megállapítását. A WH karakterekben keressük azokat az okos hibrideket, amelyek képesek - a mi okoskodásunk nélkül - a változó körülmények között, az általuk elérhető legmagasabb termést elérni. A RH karakterisztikában kitűnik az a tulajdonság, hogy a hibrid az emberi gondoskodást (az intenzív technológiát) nemcsak, hogy igényli, hanem adott esetben jól is tűri, hiszen az évjárathatások hozhatnak olyan helyzeteket, amikor a gondoskodás nemcsak sok, hanem sokk is lehet, és ezeknek a hibrideknek ezt is el kell viselni.

2. táblázat A kísérletekben vizsgált, a Work Horse – Race Horse kategorizálási rendszerbe sorolható hibridek listája, minősítésük szerint

3. táblázat A kísérletekben jól szereplő hibridek tőszám- és tápanyagreakció szerinti csoportosítása

A 2. táblázat mutatja a WH-RH kategóriákba sorolt hibrideket. A 3. táblázat két tulajdonságcsoport (tőszám-nitrogénreakció) négyes kombinációjában rendszerezi a genotípusokat és információt nyújt az eddig a WH-RH minősítési rendszerben még nem kategorizálható hibridek tulajdonságairól is. Az 1-2. ábrák jól mutatják, hogy a megvásárolt genetikák a fent ismertetett tulajdonságok szerint mennyire eltérő arcukat mutatják, ahhoz képest, amit a szakma gondol róluk. Megmutatkozik, hogy ez a genetikai halmaz (kukorica)- az ismertetett tulajdonságok szempontjából - mennyire nem egységes és rávilágít arra, hogy egy hibridet nem az igényeinek megfelelő környezetbe helyezve - legjobb szándékunk ellenére is - mekkora veszteség kockázatnak tesszük ki magunkat. Márpedig most minden arról szól, hogy intenzíven termelni megéri. Megéri? Aki tudja, hogy mit csinál, annak megérheti, különben….

1. ábra A 20. (WH hibrid) tőszám- és tápanyagreakciója két kísérleti helyszínen


2. ábra A 13. (RH hibrid) tőszám- és tápanyagreakciója két kísérleti helyszínen

A teljes kísérlet eredményei- és még sok hasonló érdekes eredmény is- az AgroFIELD Termelői Club-ban már mindenki számára elérhető.

Lajos Mihály, Boda Zoltán, Hunyadi-Buzás Balázs

Agrofil-SZMI Kft.

Kapcsolódó hírek


Hírlevél Iratkozzon fel hírlevelünkre!

9235 Püski, Petőfi Sándor utca 7.
Agrofil-SZMI Kft.