A precíziós gazdálkodás előnyei kézzelfogható azoknak, akik rendelkeznek sorvezetővel vagy valamilyen szintű robotpilóta rendszerrel. Ide sorolhatjuk a széles körben alkalmazott flottakövető rendszereket is. Ezek hasznosságát senkinek sem kell bizonygatni. Ezek továbbfejlesztésében már kevés tartalék van, ezért aki alkalmazza őket, annak már inkább a múlt, mint a jelen. A helyspecifikus gazdálkodás, mint elmélet múlt, mint gyakorlat mondjuk jelen, mint széles körben és biztosan hasznot termelő eszköz egyértelműen csak a jövő.
A valós haszon elérését ellehetetleníti, hogy a technológiai fejlesztésekkel a hazai agronómiai fejlesztések és a szakember képzés nem tartottak lépést. Míg az elmúlt 10-15 évben a helyspecifikus rendszerek gyermekbetegségeit jórészt kiküszöbölték, továbbfejlesztették ezeket, sőt új eszközök is születtek; addig agronómiai oldalról megválaszolatlan kérdések tömegei maradtak hátra. Ezt a tudományos „folytonosság hiányt” próbálják most sebtében, zömmel amerikai „import” adatokkal, tapasztalatokkal felületkezelni. Elvétve találunk hazai eredményeket is, de ezeknek is megvannak a korlátai (leginkább, hogy kevés).
A Kárpát-medence klímáját és talajadottságait nem lehet tengerentúli talaj és időjárási viszonyok között keletkezett tapasztalatokkal, esetleg adatokkal modellezni (még a nyugat-európaival sem). A mi klímánk sokkal hektikusabb, a talajaink sokkal változatosabbak, mozaikosabbak, kevesebb a csapadék és kisebb a tápanyagtőke is. A hibridhasználat is eltérő, sőt a „fajtarotáció” követhetetlen tempója szinte ki is zárja, hogy ilyen változó szituációkban megbízható tőszám- és tápanyagmodellek megszilárdulni legyenek képesek. A mindenre kiterjedő szakemberhiány és a szakma generációváltásának elhúzódása nehezíti egy jó tanácsadási rendszer kialakítását. Elmélyült szakmai ismeret és tapasztalat a legritkábban párosul szilárd IT készséggel. Generációk összefogására van szükség egy jó megoldáshoz. Ez ma nagyobb feladat mint valaha, hiszen a generációs távolságok és a technológiai fejlődés sebessége felfoghatatlan. Ez egy lehetetlen vállalkozás, de ennek ellenére meg kell találni a megoldást, a jó módszert.
Hatalmas kockázatot rejt minden gazdálkodó számára az adatainak kontroll nélküli kiszolgáltatása, az úgynevezett BIG DATA. Mindig nagy kérdés, hogy kinek a hasznára történik valójában az adatgyűjtés és egy adott időpontban kinek az érdekében kerül majd felhasználásra. A jogi garancia, csak "elvi" garancia. Azt tudni kell az adott helyzetben érvényesíteni. Vajon lesz-e rá elég erő vagy anyagi forrás?
A lehetséges kiút:
- Kell egy csapat! A csapatépítéshez időre és türelemre van szükség
- Kell egy módszer! A tanácsadásra, a csapatépítésre és az oktatásra!
- Kell egy rendszer! Ez szavatolja a használható adatokat a modellekhez, érzékelhető biztosítékot ad az adatkezelésben, biztosítja a felkészült szakembereket a szolgáltatáshoz.
- Kell egy szolgáltatás, mely a valós hasznot keresi a virtuális haszonnal ellentétben!
Ehhez biztosítja:
- a CSAPATOT az AGROFIL és az INNOVATÍV PARTNERGAZDASÁGOK
- a MÓDSZERT az AgroFIELD Program
- a RENDSZERT a SMALL DATA
- a szakember KÉPZÉST az AgroFIELD AKADÉMIA
- a SZOLGÁLTATÁST az AgroFIELD PRECÍZIÓS MŰHELY
A Precíziós Műhelyben sorakoznak azok a szolgáltatások, melyeket hazai körülmények között az Agrofil tesztelt, vagy a hasznosság szempontjából tesztelésük folyamatban van. A Precíziós Műhely szolgáltatásaiból lehet termelési egységekre, termelői adottságokra testre szabni azt a szolgáltatás csomagot, mellyel meg lehet kísérelni a valós hasznon alapuló termelékenység javulást. Ez nem a jelen, hanem a jövő kihívása, de a felkészülést nem akkor, hanem most kell elkezdeni, addig amíg az anyagi források bőségesen rendelkezésre állnak. A digitális mezőgazdaságba csak a valós haszon elérésének mentén érdemes a termelőknek beruházni, legyen az anyagi vagy környezeti előny, de kézzelfoghatónak és érzékeltetőnek kell lennie.
LÉGY TE IS A SIKER RÉSZESE!
