Hírek, szakcikkek Szemestermény tárolás, raktári kártevők II.
A gomba kórokozók, mint a penészgombák olyan veszélyes toxinokat termelnek, amik az emberi egészséget súlyosan veszélyeztetik, a haszonállatok fejlődését gátolják, vetélést okoznak, átkerülhetnek az emberi fogyasztásra szánt húsokba, tejtermékekbe.
Előző cikkünkben bemutatuk, milyen állati kártevők károsíthatják a terményt, ha a termelő tárolni szeretné saját felhasználás céljából vagy jobb terményárakra várva ahelyett, hogy azonnal megválna tőle, ezen cikkünkben pedig a kórokozókat mutatjuk be.
A mikotoxinok jelentősége igen nagy, emiatt az Európai Bizottság minden mikotoxin esetében meghatározott egy-egy határértéket az élelmezési célú és egy-egy (kicsit alacsonyabb) határértéket a takarmányozási célú felhasználásra terményenként. A penészgombák fertőzésének, illetve szaporodásának megakadályozása érdekében, a betárolandó terménynek is közel egészen toxinmentesnek kell lennie, és ami még fontosabb, a megfelelő tárolási nedvességtartalomra kell leszárítani a terményt. Ez a nedvesség szemesterményeknél 14 %, de a gyakorlatban a biztonságosabb tárolás érdekében 13 %-ra szárítják. Betároláskor lehetséges ugyanis, hogy a mikotoxin a mérési tartomány alatt van (tehát kvázi negatív az eredmény) de a termény ennek ellenére nem steril. A gombaspórák mindenhol ott lehetnek a szemeken és szaporodásnak indulnak, ha a körülmények számukra megfelelőek. Az egyik ilyen környezeti tényező a termény nedvességtartalma. Ha túl magas a nedvességtartalom, akkor pár nap vagy egy hét alatt elszaporodhatnak a penészgombák és megindul a toxintermelés. A tárolás során a minőségmegóvás alapja a szellőztetés. Egy minimális mértékű légzés ugyanis a szárítást követően egy ideig még a légszáraz magvakban is folyik. A magok légzése során termelődő hő felmelegíti a takarmányt, a keletkező víz pedig nedvessé teszi a magvak felszínét. Mindez együtt a mikrobás tevékenység beindulásával jár. A 2-3 °C-os melegedés már mikrobaszaporodást, vagy rovarfertőzést jelenthet. Ilyen esetben el kell különíteni a szennyezett részt, mikotoxin vizsgálatnak kell alávetni. Amennyiben határérték feletti mikotoxin értéket mértek, az érintett terményt sem takarmányozási, sem emberi fogyasztásra nem szabad felhasználni.
Lássuk milyen gombák, mikotoxinok veszélyeztetik a tárolt terményt:
Fusarium fajok
A Fusarium-fertőzött gabonában a helytelen tárolás és szárítás során a toxintermelés folytatódik. Az összes fuzárium toxint még nem is ismerjük. Folyamatosan fedeznek fel eddig nem ismert toxinokat. Néhány fontosabb fuzárium toxint mutatunk be:
DON
A DON toxin immunrendszeri zavarokat és vérképzőszervi betegségeket okozhat. A gyerekekre nézve, kisebb testsúlyuk miatt még veszélyesebbek. Állatok esetében lassabb súlygyarapodás és fejlődés figyelhető meg, az állomány fogékonyabbá válik a fertőző betegségekkel szemben.
Fumonizin
A kukoricában megtalálható fumonizinek (FB1, FB2, FB3 toxinok) lovaknál agylágyulás szerű tüneteket okozhatnak, sertéseknél tüdőödémát, egyéb állatoknál máj- és vesekárosodást. Emberekben rákkeltő hatást feltételeznek.
Nivalenon
Súlyosabb toxicitással rendelkezik a sertésekre, mint a DON toxin. Bélrendszeri károsodást okoz.
Aspergillus fajok
Ezek a gombák felelősek az aflatoxin termeléséért, amely a hús és tejtermékekbe is átkerül. „Az aflatoxinok genotoxikus karcinogén anyagok. Ezen anyagokra nem állapítható meg biztonságos dózis, a genotoxikus rákkeltő hatásnak ugyanis nincs küszöbértéke. Az összes forrásból bevitt aflatoxin mennyiségét az ésszerűen elérhető lehető legalacsonyabb értéken kell tartani (ALARA /As Low As Reasonable Achievable/ elv).” (Szeitzné Szabó Mária és Frecskáné Csáki Katalin, NÉbiH)
A kukorica esetében az Aspergillus flavus felelős a toxintermelésért. Általában sérült szemeken indul a fertőzés, de azután a gomba enzimjei már képesek az egészséges szemekbe is behatolni és azokat is megbetegíteni. Ez a kórokozó a vegetáció alatt és tárolás közben is képes szaporodni, és toxint termelni. A vegetációban általában rovarkárosítás nyomán jelenik meg. Súlyosságát befolyásolja az időjárás (aszály vagy extrém magas hőmérséklet (28-37 °C)) és a kukoricát érő stresszhatások.
Ezek után már látjuk, miért olyan fontos a betakarított szemesterményt minél előbb tárolási nedvességtartalomra szárítani, és biztonságosan tárolni minél alacsonyabb hőmérsékleten. Majd a tárolás folyamán gyakran ellenőrizni a betárolt termény hőmérsékletét és nedvességtartalmát. A toxinok keletkezése teljes mértékben nem zárható ki, azonban a helyes mezőgazdasági gyakorlattal, növényvédelemmel és megfelelő tárolástechnikával sokat tehetünk a toxintermelés csökkentés érdekében.
Fitos-Bedő Veronika
Agrofil-SZMI Kft.
Kapcsolódó cikkek:
