V. AgroFIELD Akadémia Konferencia
Agrofil-SZMI Kft.

Hírek, szakcikkek Napraforgó peronoszpóra

A napraforgó peronoszpóra a gazdák körében jól ismert betegség.

Az elsődleges fertőzés hatására a növény alacsony marad, mert az ízközök megrövidülnek. A kifejlett növényre jellemző levélszám általában kifejlődik, így a nyár folyamán az ilyen növények elnyerik az úgynevezett káposzta-jelleget.

Rövid ízközök

A napraforgó peronoszpórás betegségének kórokozója a saláta, az uborka, a szőlő peronoszpórás betegségeinek kórokozóival együtt az Oomycota törzsbe tartozik. Ivaros szaporodásuk oogámiával történik. Ilyen módon jönnek létre az áttelelő képletek (oospórák). A talajban ezek évekig is életképesek maradnak. Ivartalan szaporodásuk zoosporangium telepeken nagy tömegű zoospóra kialakulásával valósul meg. Ezeket a szél és az esőcseppek továbbítják a környező növényekre.

A kórokozónak Magyarországon jelenleg 7 patotípusa ismert.

A betegség kialakulása:

- Elsődleges (szisztémikus) fertőzés

Fertőzött magból (kaszatból) vagy talajból történik. A nedves talajban az oospóra révén létrejövő rajzóspóra aktív mozgással éri el a csíranövényt, vagy az épp kikelt szik-, párleveles napraforgót. Ha a csíranövény fertőződik az elhal, így tőhiány alakul ki. Miután a fertőződés megtörtént, a gomba a növény sejtjei között növekszik, majd a levelek fonáki részén fehér sporangiumtartó gyepet képez. A napraforgó ezután már virágzatot nem hoz, vagy az steril lesz.


Elsődleges (szisztémikus) fertőzés

Ennek, vagyis az elsődleges fertőződésnek tünete a káposzta jelleg, sárga klorotikus foltok a levelek felszínén a szártól kiindulva az erek mentén, illetve a fehér sporangiumtartó gyep a fonákon.

- Másodlagos fertőzés

Az elsődlegesen fertőzött növényekről terjed át a szomszédos, illetve környező növényekre, azok levelein elszórtan elhelyezkedő, erekkel határolt, felülről nézve sárga, fonákról fehér foltokat képez. Súlyos problémát a másodlagos fertőzés általában nem okoz. Azonban előfordul, hogy a virágzat is fertőződik és ennek következtében fertőzött kaszattermés jön létre, amely vetőmagként ismét súlyos szisztémikus fertőződést okoz.

Védekezés

A napraforgó peronoszpóra ellen mindenképpen integrált szemléletben kell védekeznünk.

Sporangiumtartó gyep a fonákon

A gombaölőszeres vetőmagcsávázás nem elhanyagolható. Különösen akkor, ha tudjuk, hogy a területen az elmúlt években jelen volt a kórokozó. Az oospórák 6-8 évig is fennmaradhatnak és fertőzőképesek, habár 4 év után ez a tulajdonságuk jelentősen csökken. A csávázott vetőmag használatával elkerülhetjük az akár 10 %-os terméskiesést.

Vetésváltás: napraforgó csak legkorábban 4 évente kerüljön vissza ugyanarra a területre.

Hibridválasztás: ellenálló rezisztens fajták választásával tovább csökkenthetjük a fertőzés esélyét.

Gyomirtás: a napraforgó peronoszpórás betegségnek kórokozója több gyomfajt is fertőz. Emiatt fontos, hogy a gyomirtás hatékony legyen a gyomok, valamint az árvakelések ellen is.

Fertőzött és egészséges növény. Jól látszik a különbség

A hatékony védekezés nemcsak az adott évben realizálható termés védelme miatt fontos, hanem amiatt is, mert a P. halstedii kórokozó igen gyorsan képes új patotípusokat létrehozni, amelyek ellen esetleg már nem lesz hatékony a csávázószer vagy a hibridek rezisztenciája.


Fitos-Bedő Veronika

Agrofil-SZMI Kft.


Fontos eldöntendő kérdésekben szeretnénk a segítségeteket kérni! A linkre kattintva egy kérdőívhez irányítunk titeket. A kitöltők nyereményjátékban vesznek részt:

https://bit.ly/informacioszerzesazagrariumban



Hírlevél Iratkozzon fel hírlevelünkre!

9235 Püski, Petőfi Sándor utca 7.
Agrofil-SZMI Kft.