Hírek, szakcikkek Miért nincs dió a diófámon?

A nyugati dióburok-fúró légy (Rhagoletis completa) egy idegenhonos, behurcolt károsító, egynemzedékes faj, Amerikából származik. Első ismert európai (svájci) megjelenését az 1980-as években jegyezték fel, azóta számos európai országban elterjedt, hazánkban 9 éve jelent meg.
Gazdanövényei a dió nemzetségébe tartozó fajok, vagyis a közönséges dió (Juglans regia), fekete dió (Juglans nigra) stb., melyek széleskörű európai előfordulása elősegítette a dióburok-fúró légy számának gyors növekedését és terjedését. A kiemelt zárlati károsítók jegyzékében listázott faj, így Európában a 20 legveszélyesebb idegenhonos károsító között tartják számon.
Kártétele folyamán a légy megszúrja a fiatal dió termésburkát, mely során lerakja petéit, amik rövid időn belül lárvaként kikelnek a burokban. A folyamatot nagyon nehéz észlelni, hiszen csak egy apró bemélyedés (szúrás illetve furatnyom) figyelhető meg a zöld dión, ami körül elszíneződik a héj. A lárvák (6 mm hosszúak, piszkosfehér színűek) a dió belsejében, a még puha burkot fogyasztják, károsításuk következtében sötét foltok jelennek meg a burok külsején. A fák alatt, báb formájában telelnek át a talajban.
Tevékenységük sok esetben rothadásos folyamatot indít, ami a burokról a dióbélre is átterjed, így idővel a teljes burok befeketedik, majd meglágyul és rátapad a csonthéjra. Kártételének végső képe az aszalódott fekete burok, melyben sokszor a bél már teljesen értéktelenné vált, fogyasztásra alkalmatlan. A légy kártételének jelei alapján könnyen összetéveszthető a dió (baktérium okozta) xantomónászos betegségével, de a nyüvek jelenléte esetén ezt rögtön kizárhatjuk.

Védekezés
Kiemelten fontos a jól időzített védekezés. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kifejlett példányok rajzása július elejétől augusztus végéig tart, de ez kitolódhat akár októberig is. Előrejelzésüket pont ebből fakadóan már június hónapban is érdemes megkezdeni, mely esetben lekövethetjük rajzásmenetüket.
Rajzásmegfigyelésre alkalmas eszköz a sárgás, zöldessárga színű ragacslap, mely a megfelelő illatcsalétek társításával intenzíven csalogatja a kifejlett példányokat. Fertőzés közben észlelni enélkül nagyon nehéz. Alapszíne barna, de a sárga szín több ponton is megjelenik rajta, szárnyai átlátszóak, fekete mintásak, szárnyfesztávolsága 8-10 mm. A ragacslapon valószínűleg találni fogunk cseresznyelegyeket is. Ezektől a szárny mintázat alapján tudjuk elkülöníteni. Lásd alábbi ábra:


(Kép forrása: https://portal.nebih.gov.hu/-/megjelent-diofaink-ujabb-karositoja-a-nyugati-dioburok-furolegy-rhagoletis-complet-1)

Ügyeljünk a csapdák megfelelő elhelyezésére, törekedjünk azokat a korona felső harmadába, elszórtan kihelyezni, tájolása olyan legyen, hogy a sárga ragacsos felületet, minél hosszabb ideig érje a nap. A környező fákra történő kifüggesztésükkel a csapda azok védelméül is szolgálhat, ritkíthatja a repülő rovarokat. A csapda körülbelül 6-8 hétig marad hatékony, illetőleg addig, míg felülete ragacsos.
Ősszel a lehullott terméskezdemények és a már fertőzött burokmaradványok folyamatos, azonnali összegyűjtse és komposztálásos (esetleg égetéses) megsemmisítése is kiemelkedően fontos lépés, hogy csökkentsük az egyedszámot a következő években. Áttelelésük megakadályozása érdekében érdemes geotextíliát alkalmazni, hogy a lárvák ne kerüljenek be a talajba. A fólia a földfelszín alá húzódó lárvák talajba jutását hivatott gátolni, így azok a talaj védelme híján a hideg beköszöntével elpusztulnak. Egyedszámuk, kártételük csökkentése érdekében peterakás idején kontakt hatásmódú, illetve piretroid tartalmú szerek alkalmazásával is ritkíthatjuk állományukat. A kontakt vegyszerek hatékonyságát növelhetjük olyan hatásjavító segédanyag használatával amely táplálkozási attraktánst tartalmaz.

Kovács Eszter, Mezei András
AGROFIL-SZMI Kft.