Hírek, szakcikkek Levéltetvek szezonja
Termesztett és vadon élő növényeinken él egy rovar csoport, amelynek képviselői majdnem minden növényen jelen vannak. Ismeri őket szinte mindenki. Ezek az állatok a levéltetvek.
Bár egy részük kétségtelenül polifág, azaz nem igazán válogat a tápnövények között, de sok fajuk csak egy tápnövényen éli le az életét. Viszont megszámlálhatatlanul sok levéltetű faj létezik, így jóformán minden növénynek kijut belőlük. Van, amelyiknek többféle is.
Fekete répa levéltetű kolónia kecskerágón
A levéltetvek döntően tojás alakban telelnek át, többnyire fás növények ágain. De létezik olyan faj, pl. a káposzta levéltetű, amely a káposztafélék torzsáján lerakott tojás alakjában vészeli át a telet. A kikelő lárvák a tavaszi melegben gyorsan kifejlett nőstény egyedekké alakulnak, amelyek ál elevenszülés útján rendkívül gyorsan hatalmas rovar populációkká duzzadhatnak.
A termesztett növényeink számára a levéltetvek jelenléte meglehetősen nagy tehertételt jelent. Táplálkozásuk során ugyanis rengeteg vizet, szénhidrátot (cukrokat) és más fontos anyagokat szívnak ki a növényből. Mivel a testük fehérjéihez szükséges nitrogént csak a növényi nedvekben levő szabad aminosavak beépítéséből tudják biztosítani, olyan helyeken szívogatnak, ahol a növényekben is gyakoriak ezek az anyagok. Ezek a fiatal növényi részek, ahol a növényi fehérje szintézis intenzív. A felesleges vizet és cukrokat kiürítik, amelynek hatására sok esetben cukormáz szerű mézharmattal fedik be a növényi felületeket.
A levéltetvek táplálkozásuk mellett azzal is ártanak, hogy rengeteg vírust visznek át egyik növényről a másikra. A vírusok ellen növényvédő szerekkel nem lehet védekezni. Szívogatásuk nyomán sok esetben növényi torzulások, levél sodródások, gubacsok jönnek létre.
Vírus vektor zab levéltetvek kolóniái árpa levelén