Hírek, szakcikkek Kis káposztalégy
Ha késő ősszel a növények külső levelein hervadást fedezünk fel, amely tápanyaghiányhoz hasonló kékes-lilás elszíneződéssel párosul, azért nagy valószínűséggel a kis káposztalégy (delia radicum) a felelős.
Ez a rovar a Brassicaceae (káposztafélék) családjának jellemző kártevője. A kis káposztalégy lárvái nagyon aprók, sárgásfehérek, lábatlanok és hegyes fejűek. A lárva hátulsó része tompa, melyen két barna légzőnyílás található. A bábjai vörösesbarnák. A kis lárvák okozzák a legnagyobb kárt, mivel megrágják a fejlődő nedvszívó gyökereket és belefúrják magukat a főgyökérbe is. Ennek következtében csökken a víz és ásványi anyag felvétel és ami még fontosabb, növekszik a lágyrothadás és a phómás szárrothadás valószínűsége. Az is bizonyított, hogy a lárvák által okozott sérülések miatt nő a gombafertőzések intenzitása és csökken a terméshozam.
A kifejlett egyedek sötétszürke színűek, kb. 5 mm hosszúak, finom fekete szőrökkel borított testűek. A kifejlett egyedeket gyakran összekeverik a háziléggyel, illetve a fésűslábú virágléggyel (Delia platura).
A kártétel
A károsító ellen alkalmazhatunk kémiai kezelést, de megfelelő műveléssel is védekezhetünk. A vetésforgó lényeges eleme a lárvák elleni védekezésnek. Aratás után célszerű a maradványokat azonnal letárcsázni, majd ezt a műveletet legalább még egyszer megismételni. Az őszi káposztarepce árvakelés és a keresztesvirágú gyomok őszi talajműveléssel történő irtása is segíthet csökkenteni az áttelelő populációt. A korán vetett, jól fejlett állományokat jobban preferálják tojásrakás szempontjából a nőstények, mint a késői vetésű táblákat.
A káposztalégy-lárvák számát az olyan természetes ellenségei is csökkenthetik, mint a futrinkafélék, holyvafélék vagy a parazita darazsak. Ha ezeknek az ellenségeinek megfelelő élőhelyet biztosítunk, segíthetnek nekünk a lárvák elleni küzdelemben. Bár a természetes védekezés önmagában nem elegendő, különösképp akkor nem, ha már egy kialakult légy populációval állunk szemben.
Tavasszal a legyek rajzásmegfigyelésére alkalmazhatunk, a táblák szélén felállított vizes sárga-tál csapdákat, ragacslapokat. A kifejlett rovarok megfelelő körülmények között, áprilistól június elejéig kelneki ki az áttelelő bábokból. Petéiket a növények tövéhez rakják. A csapdákat júniustól az érésig érdemes kihelyezni, a táblák szélére, viszonylag alacsonyra, kb. 30 cm magasságra elhelyezve.
Ha kifejlett legyeket észlelünk, akkor érdemes átnézni a területet, mert a hervadt növények és a visszafogott növekedés jelezhetik a gyökerekkel táplálkozó lárvák jelenlétét. Húzzuk ki a földből azokat a növényeket, amelyeken ezeket a tüneteket észleljük és nézzük meg, vannak-e lárvák a gyökereken, illetve a növény körül a talajban! Ha nem találjuk a kis kártevőket, de a növény gyökerén lyukakat észlelünk, akkor a lárvák már elvonultak bebábozódni. Ebben az esetben a rovarirtó szerek alkalmazása nem hatásos módszer.
A csávázószeres magkezelés az egyetlen lehetséges módszer a lárvák elleni védekezésre. A kifejlett legyek elleni permetezés csak nagyon indokolt esetben lehet szükséges.
Mutum Lamnganbi
Agrofil-SZMI Kft.
