Hírek, szakcikkek Fókuszban a minőség, őszi kalászosaink tavaszi fejtrágyázása
Napjainkban a drasztikusan emelkedő műtrágya árak, egyre szigorodó szabályok, pályázati feltételek kereszttüzében a hatékonyság növelése üres frázisból egyre inkább húsbavágó kérdéssé válik.
Nincs ez másképp a tavaszi fejtrágyázás esetében sem, ami elengedhetetlen a valódi, a termőhelyhez és a növény igényeihez igazodó tápanyagellátás érdekében. A fő tápelemünk ilyenkor egyértelműen a nitrogén, hiszen a termésmennyiséget a legnagyobb mértékben befolyásoló elem, másrészt könnyen mozog a talajban, könnyen kimosódik, ezért célszerű több lépcsőben elosztva kijuttatni.
Az őszi alaptrágyázás és a gazdálkodók körében közismert, tél végi, kora tavaszi (bokrosodás) fejtrágyázás bevett gyakorlat. Emellett azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a kalászosok nitrogénfelvétele a szárba indulás és a kalászhányás, virágzás időszakában is folytatódik. Ezért a fent említett két hagyományos alkalom mellett célszerű egy harmadik nitrogénadag kijuttatása is a kalászolás időszakában.
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a szárba indulás, vagy a virágzás idején kijuttatott nitrogén fejtrágya a termés mennyiséget ugyan már nem emeli nagyobb mértékben, viszont jelentős minőségjavító hatással bír. Ezért fontos gyakorlat a magas minőségű malomipari gabona előállítás érdekében.
Száraz körülmények között a nitrogén műtrágyák hasznosulása a nedvesség hiánya miatt bizonytalan. E probléma kiküszöbölésére megoldást jelenthetnek a folyékony nitrogén trágyák. Azonban ebben az esetben érdemes szem előtt tartani, hogy aszályos körülmények között ezek a trágyák sem hasznosulnak, ráadásul a kezelés az állomány perzselődését okozhatja.
A kijuttatandó nitrogénadagok meghatározásakor ne feledkezzünk meg a nitrát rendeletről! Hiszen nitrátérzékeny területen (vagyis az ország jelentős részén) a maximálisan kijuttatható nitrogén hatóanyag mennyiségét az 59/2008 (IV.29.) FVM rendelet szabályozza.
A nitrogén mellett ebben az időszakban fontos szerephez juthatnak a különböző mikroelemek is. Őszi búza esetében általában a bór, a kén és a réz kerül szóba. A gyakorlatban azonban a kezelés szükségességét nehéz meghatározni. Látható hiánytüneteikkel ritkán találkozunk (ha mégis akkor a baj már nagy), viszont nagy hatással bírnak a jó beltartalmi érték, ezen keresztül a minőségi termény kialakulására.
A végleges döntés meghozatalához mindenképpen érdemes levélanalízist végezni a szárba indulás időszakában. Ezzel nem csak a felesleges költségektől kíméljük meg magunkat, hanem a túlzott mennyiségben kiadott mikroelemek által okozott toxikus hatásokat is elkerülhetjük. Ha a helyzet értékelése után a mikroelem trágyázás mellett döntünk, célszerű megoldás a növényvédelmi kezelésekkel egy menetben kijuttatható lombtrágyák alkalmazása.
Pénztárcánk és környezetünk megóvása érdekében fontos, hogy a saját termőhelyünkhöz igazodó, lehetőleg valamilyen vizsgálatra alapozott döntés szülessen a jövedelmező, minőségi gabonatermesztés érdekében.
Lauschmann Dávid, Agrofil-SZMI Kft.
