Hírek, szakcikkek Félidőben

A kártevők egy része még most sem pihen és a téli biotikus kártételek mellett ezen élőlények kártételére is fel kell készülni.

Jó néhány károsítóhoz hasonlóan a mezei rágcsálók, mint pl. a mezei pocok, vagy a güzüegér nem alszanak téli álmot, télen is aktívan táplálkoznak, ezáltal károsítanak is. Legfeljebb annyi a különbség a nyári hónapokhoz képest, hogy ilyenkor az állomány nem szaporodik. A nyugodtabb téli napokban érdemes lehet felmérni az egyes táblákon a mezei rágcsálók fertőzöttségét. Később, tavasszal a növekedésnek induló növényzet miatt nehéz lesz pontosan felmérni őket, és a szárba induló repce és kalászosok még a hasznos ragadozók jelentős részének is ellehetetleníti a rágcsálók megtalálását. A növényvédelmi hatóság felé is szükséges lehet – a Redentin használatához kötelezően benyújtandó szükséghasználati engedélyhez – az egyes táblák fertőzöttségi adataira.

Az őszi kultúrák egy része, főképp az őszi árpa és az őszi káposztarepce rendkívül nagyra nőtt a hosszú, meleg ősz folyamán. E kultúrákban a mezei rágcsálók jelenléte a hatalmas lombtömeg miatt meglehetősen nehezen vehető észre. Nagyon fontos ezeken a táblákon is elvégezni a felmérést, hiszen ha itt már könnyen felismerhető pocokvárakat találunk, az egyértelműen azt jelenti, hogy a rágcsálók már nagy kárt okoztak és a kártétel beavatkozás nélkül akár az állomány megsemmisüléséig is folytatódhat.

Enyhe fagyási tünetek őszi árpa levelén (fotó: Hertelendy Péter)

Az őszi káposztarepce állományok meglehetősen nagy hányada az ősz folyamán rendkívül nagy lombtömeget növesztett és részben túlfejlődött. A már előrehaladott szárbaindulás fázisában levő növényeket a januárig megélt fagyos éjszakák javarészt már elpusztították. Ugyanakkor a csak enyhén túlfejlődött állományok egyedeiben a nagy és látványos lombkárosodás ellenére a növények tenyészőcsúcsa még él. A fagy rengeteg nagy levelet elpusztított, de részben ezek szigetelő hatása révén a növények zöme túlélte az eddigi fagyokat. Megfelelő kora tavaszi tápanyag utánpótlással ezek akár még rekordtermésre képes állományok is lehetnek.

A téli fagyok a szintén nagy lombozatot nevelt őszi árpát sem kímélték, de itt a lomb károsodás egyelőre csak részleges és enyhe. A hatalmas, még zöld, élő lombozat és a relatíve kicsiny gyökérzet miatt kora tavasszal ismét jelentős mértékű élettani sárgulásra, nitrogénhiányos állapotokra lehet számítani.

A tél második fele hátra van, még bármi történhet. Ugyanakkor az eddig elhalt lombozat biztosan nem fog ismét kizöldülni, az eddig kialakult növényélettani állapotok nem igazán fognak a továbbiakban javulni. Érdemes folyamatosan figyelni a telelő kultúrákat. A gazda szeme ilyenkor nem csak „a disznót hizlalja”, hanem figyelve és észlelve a kialakult problémákat, időben fel tud készülni a tél okozta bajok mérséklésére, kiküszöbölésére.

Hertelendy Péter

Agrofil-SZMI Kft.