Hírek, szakcikkek Csíranövények betegségei, palántadőlés
A tél általában az az időszak, amikor a következő évet tervezve sorra vesszük az előző termelési év hibáit és abból tanulva, a következő szezonban megpróbáljuk azokat elkerülni.
A szántóföldi és kertészeti növénytermelésben is súlyos kieséseket okoz például a palántadőlésként ismert betegség, amelyet több különböző gombafaj okozhat. A betegség megelőzését, az ellene irányuló növényvédelmet cikkünkben mutatjuk be.
A palántadőlés tünetei
Az egyébként egészségesen kelő növény, csíranövény állapotában egy éjszaka alatt összeesik, a talajra dől. Ha közelebbről megfigyeljük ezeket a palántákat, akkor észrevesszük, hogy a szár alsó része elvékonyodott, befűződött, esetleg elbarnult. Az is előfordulhat, hogy ezek a gombafajok a magot pusztítják el a talajban. Ezzel hiányos kelést, foltos táblamegjelenést eredményezve. Ilyen esetben gyakran a magokat okoljuk, ám az elváltozásokat a palántadőlés okozza.
A palántadőlésnek tehát két megjelenési formája van:
- a kelés előtti, amikor a csírázó magot támadja meg a gomba. Ebben az esetben a mag még a kelés előtt elhal, így a növények foltokban kelnek csak ki.
- a kelés utáni dőlés, ebben az esetben a talajhoz közeli szárszakaszt fertőzi a kórokozó. A gyökérzet ilyen esetben hiányozhat, vagy rothad. A szár vékony, cérna szerű, mely színtelen, vízzel telt hatást kelt. A csíranövény gyengül, hervad, majd végül a talajra dől, mert nem képes tovább táplálni magát. Az idősebb palánták ritkán esnek áldozatul a betegségnek, mert a másodlagos szárszövetek kialakításával létrejön egy védőréteg, mely korlátozza a gombabetegségek kialakulását.
A palántadőlés kórokozói
Ezt a betegséget számos, a talajban élő, illetve a magokkal terjedő gombafaj okozza, általában a következő gombanemzetségek közül: Pythium, Rhizoctonia, Fusarium, Phoma, Alternaria, Sclerotinia.
Ezek a kórokozók gyorsan terjednek, így akár az egész tálca palánta megfertőződhet néhány nap alatt, és ha már megfertőződött egy növény, akkor kicsi az esélye, hogy újra egészségesen fejlődjön. A nagyobb palánták túlélhetik a fertőzést, ilyenkor a fertőzés helye beparásodik, azonban ezen a ponton a szár könnyen törik, egyenetlen szárának köszönhetően nem fejlődik jól, és a terméshozama is alacsonyabb lehet az átlagosnál.
Kertészeti kultúráknál elsősorban ténylegesen a palántanevelés időszaka a veszélyeztetett. A palántadőlés bármilyen palántánál megjelenhet. Habár a betegség megjelenik szabadtéri palántanevelés esetén is, elsősorban mégis a beltéri palánták jellemző betegsége. Ennek oka a magasabb páratartalom, a nem megfelelő szellőztetés és a túlzsúfolt palántázó tálcák.
Növényvédelem, termesztéstechnika kertészeti kultúrák palántadőlés elleni védelmében
- optimális csírázási hőmérséklet fenntartása
- optimális gyökér és lombfejlődési körülmények fenntartása (fény, tápanyag, nedvesség)
- ültetőközeg kórokozómentessége (új, még nem használt termesztőközeg, vagy hőkezelés)
- fungicides vetőmagcsávázás
- fungicides beöntözés
Szántóföldi növények palántadőlés elleni védelme
- optimális vetésforgó (pl. repce, napraforgó, szója egymástól minél távolabb helyezkedjen el a vetésforgóban)
- fungicides csávázás
- fajtaválasztás
- vetéssel egymenetben kijuttatott tápanyagok mennyiségének harmonizálása a növény igényeivel (túl magas nitrogén növeli a csíranövények betegségekkel szembeni fogékonyságát)
- optimális vetésmélység (ne túl mélyre vessünk)
Mivel az egészséges csíranövények, palánták megléte kulcsfontosságú kérdés a további egészséges növényfejlődés és megfelelő hozam szempontjából, ezért meg kell teremtenünk a lehető legjobb körülményeket a növényeink számára.
Mutum Lamnganbi
Agrofil-SZMI Kft.
