AgroFIELDshow 2021.
Agrofil-SZMI Kft.

Hírek, szakcikkek Árpa aktualitások

Az őszi árpa sajnos azon gabonaféléink közzé tartozik, melyet potenciálisan igen sok gomba betegség képes megtámadni.

Igen kedvező feltételeket teremtenek – főleg a nekrotróf kórokozóknak – a tél folyamán elsárgult, elhalt levelek, ahonnan tovább fertőzhetnek. Néha azonban alakulhatnak úgy az időjárási viszonyok, hogy már a tavasz elején is érdemes odafigyelni az olyan biotróf kórokozókra, mint a lisztharmat (Blumeria graminis f. sp. hordei).


A lisztharmat az őszi árpa egyik tipikus biotróf kórokozója, amely szinte minden árpa állományban megtalálható és sokszor már az ősz folyamán megjelenik. Tünetei a leveleken megjelenő, eleinte fehér, majd piszkos fehérré váló micéliumpamacsok. A legtöbb gombabetegséggel ellentétben, nem igényli a párás, nedves környezetet. Egyre gyakoribbak az enyhe telek, amely kedvez a fennmaradásának. Ha ehhez még néhány kimondottan meleg téli nap is társul, minden lehetőség adott arra, hogy erős fertőzés alakuljon ki. Az utóbbi években többször előfordult olyan helyzet, hogy a kora tavaszi árpa táblák szinte „porzottak” a lisztharmattól.

Nekrotróf kórokozók

A nekrotróf kórokozók az elhalt növényi szöveteken is fennmaradnak, így azok továbbra is fertőző forrásként fognak szolgálni és veszélyeztetik állományunkat. Tél végén érdemes tehát odafigyelni rájuk. Hazai körülmények közt az őszi árpa két leggyakoribb nekrotróf kórokozója a barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana) és a hálózatos levélfoltosság (Drechslera teres).

A barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana)  fertőzése után, szabálytalan szélű barnás foltok jelennek meg a leveleken, ezen tünetek akár már ősszel, pár leveles korban is elfordulhatnak. A kórokozó kedveli a hűvösebb időjárást és a nedvességet. Rendkívül gyakori előfordulású betegség, de csak nagyon erős fertőzés esetén okoz komolyabb problémát, ezért önmagában csak ritkán kell védekezni ellene.

A hálózatos levélfoltosság (Drechslera teres) közeli rokona a barna levélfoltosságnak Ez a kórokozó azonban igen komoly károkat képez okozni. Tünetei a levelet hálózatosan beszövő hosszanti barna foltok, melyek harántirányban is összeköttetésben állnak egymással. A hálózatos levélfoltosság inkább melegkedvelő, hűvös tavaszon a terjedése eleinte ezért vontatott. Gyors felmelegedés esetén azonban legyünk figyelmesek, mert napok alatt képes durva mértékű felszaporodásra és lomb kártételre. Nagyon nedvesség- és párakedvelő, ezért a jól fejlett és sűrű tavaszi állományok vannak leginkább kitéve e veszélynek. Sok más lombbetegséghez hasonlóan, az alsóbb levélszintekről terjed felfelé. Érdemes az alsóbb levélszinteket is vizsgálni, különben már csak későn fogjuk észrevenni.

Védekezési stratégia

Az felsorolt kórokozókon kívül természetesen még nagyon sok gombabetegség van, ami károsíthatja az árpát. E három azonban, szinte minden évben előfordul valamilyen mértékben őszi árpa tábláinkon. Előfordulásuk és egymáshoz viszonyított arányuk természetesen országrészenként, állományonként nagy eltéréseket mutathat. A védekezés megtervezéséhez elengedhetetlen az állományok alapos, táblaszintű vizsgálata, amelynek, ha lehet, ki kell terjednie egy-egy tábla több részére is.  Fasor, talajfolt, mélyebb fekvés vagy bármi más ugyanis foltszerűen befolyásolhatja a fertőzés mértékét, minek következtében hamis képet alakíthatunk ki magunkban.

A fertőzött állományok esetében egyszeri fungicides kezeléssel mindenképpen számolni kell. A kezelés időpontjának meghatározása döntő fontosságú. A későbbi permetezésnek előnye lehet, hogy az újonnan képződött levélszintek tovább védettek maradnak. Ezzel ellentétes szempont, hogy szárbaindulás után az árpa gyors növekedésének fázisában, az alsóbb levelek, ahonnan a betegségek terjednek, hamar takarásba kerülnek, és már csak kevés vegyszer juthat rájuk. Folyamatosan figyeljük a tábláinkat!

 

Babrik Zsolt

Agrofil-SZMI Kft.

Hírlevél Iratkozzon fel hírlevelünkre!

9235 Püski, Petőfi Sándor utca 7.
Agrofil-SZMI Kft.