Hírek, szakcikkek A terménygázosítás lehetőségei és határai

Gyakorlatilag ez a célja az egész éves munkának, ilyenkor képződik elosztható jövedelem a gazdálkodóknak. Sok esetben viszont éppen az értékesítés alkalmával derül ki a turpisság, amely szerint a raktározott terményben nemkívánatos élőlények: raktári károsítók vannak.

A hazai növényvédelmi törvény egyértelműen rendelkezik erről a problémáról, mivel raktári károsítókkal fertőzött áru nem szállítható. Elméletileg ugyan értékesíthető, de a vevő nem tud így vele mit kezdeni, így azután a gyakorlatban az ilyen áru forgalomképtelen, eladhatatlan. A fertőzött termény kártevő-mentesítése pedig az esetek túlnyomó többségében az eladó kötelessége.

Rizs zsizsik. Meglehetősen meleg igényes károsító. (fotó: Hertelendy Péter)

A problémát a hazai termelők a legtöbb esetben gázosítással igyekeznek megoldani. Gyakorlatilag úgy tekintenek erre a sokszor hatékony, de drága eljárásra, mint valami univerzális, jolly joker módszerre, amely mindig, minden körülmények között és mindenféle kártevőt egyszer és mindenkorra elpusztít. Pedig ez messze nem igaz. A gázosítás megfelelő feltételek mellett képes a legtöbb kártevő kiirtására, de léteznek olyan esetek, amikor a gázosítás után maradnak élő kártevők.

Nagyon gyakori eset az, hogy a gázosított tétel szomszédságában, annak közelebbi–távolabbi környezetében van még más fertőzött tétel, vagy más fertőző forrás. Ezek megszüntetése, a jó raktári higiénia és rend kialakítása a károsítók elleni védekezés alapja. A gáz csak a gázosított térben levő kártevőket öli meg. Minden más, ami a gáztéren kívül van, megússza.

Jól repülő károsítók, mint pl. a molyok, vagy a lisztbogarak sok esetben a terményen kívül bújnak meg. Ilyenkor hiába gázosítják le a terményt, hiszen a raktár tetőszerkezetében, a gerendázat réseiben elbújó kártevők nem találkozhattak a mérgező gázzal. Máris nyitva áll a lehetőség a termény visszafertőződésére. Ilyen esetekben célszerű a gázosítást egy, a gáztéren kívül megbújó károsítók elpusztítására alkalmas raktárpermetezéssel, vagy ködképzéssel kiegészíteni.

Egyes melegigényesebb fajok a hidegebb, de a gázfejlődés számára még esetleg alkalmas hőmérsékleten már hibernált állapotba kerülhetnek. Mivel életfolyamataik ilyenkor nagyon lelassulnak, légzésük is alig van, így a légtérben jelen lévő mérges gázzal is alig kerülnek kapcsolatba. Nem éppen ritka probléma ez, de egy felkészült, tapasztalt gázmester ilyenkor a gáz koncentrációnak a jogszabályi keretek közt engedélyezett növelésével, vagy a behatási idő megnövelésével kiküszöbölheti ezt a problémát.

Nagyon hideg, fagypont közeli hőmérséklet esetén viszont még a legjobb gázmester is tehetetlen. Nem csak a kártevők hibernált állapota akadályozza az irtást, hanem a gáz fejlődéséért felelős kémiai folyamat nem megy végbe ilyen alacsony hőmérsékleten. Ezen még behatási idő akár drasztikus növelésével sem lehet segíteni. Ez a probléma általában akkor szokott előfordulni, ha csak a szállítás idején derül ki a termény fertőzöttsége. Megoldást jelenthet a tárolt termények folyamatos felügyelete és a gázosításra alkalmatlan időszakok előtt egy preventív gázosítás, vagy a termény kontakt inszekticidekkel történő lekezelése.

Ez utóbbit kell alkalmazni abban az esetben is, ha gázra rezisztens kártevő populáció bukkanna fel.  Ez nem tévedés, vagy valami rossz vicc! Léteznek hazánkban olyan kis lisztbogár és barna lisztbogár populációk, amelyek akár szélsőségesen nagy foszforhidrogén gáz koncentráció mellett is élnek, táplálkoznak, károsítanak. Ellenük így a gázosítás teljességgel hatástalan. Viszont az ilyen, gázra rezisztens egyedek a terménygázosításra használatos kontakt inszekticidekre általában nagyon fogékonyak.

Érdemes a gázosítás mellett, vagy helyette az egyéb védekezési lehetőségekkel is számolni a raktári kártevők elleni védekezésben. A mérges gáz nem csodaszer és a gázmester sem varázsló. Vannak esetek, amikor nem a felhasznált méreg erőssége a kulcs a sikeres védekezéshez, hanem a lehetőségek gondos mérlegelése és a megfelelő védekezési módszer kiválasztása.

Hertelendy Péter

Agrofil-SZMI Kft.