Hírek, szakcikkek A repce regulátorozás fontossága
Az átlagostól melegebb ősz, -főleg az ország azon részein, ahol elég csapadék is van a talajban- a repce igen erős kezdeti növekedését idézte elő.
A meleg időjárás az egyenletes kelés és fejlődés szempontjából nagyon fontos, de ha hosszú ideig eltart, akkor fennáll annak a veszélye, hogy repcéink’’ túlfejlődnek’’. Már ősszel túl sok levelet fejlesztenek, mivel a növekedésük nagyobb részét a levélzetre fordítják, a gyökérzet vékony és fejletlen marad, minek következtében keményebb tél esetén nagy lehet a fagy által okozott veszteség. Ennek elkerülése érdekében fontos ilyenkor regulátorokat alkalmazni.
A növényi regulátorok, magyarosabban: növekedés szabályzók általában az azol típusú gombaölőszerek közé tartoznak, így alkalmazásukkal két legyet is üthetünk egy csapásra. A hazánkban igen gyakori, már ősszel megjelenő fómás levélfoltosság elleni védelmet is meg tudjuk oldani a regulátorozással egy menetben, bár érdemes megjegyezni, hogy az idei száraz meleg nem kifejezetten kedvezett a fómának, inkább csak túlfejlődés ellen kell védekeznünk.
A kezelés hatására az apikális dominancia gátlódik. Ha jól végeztük a regulátározást a növényeink hajtáscsúcsa nem nő tovább felfelé, a levelek közt marad, védettebb helyen, tőlevélrózsában, nem indul szárba. A regulátorozatlan repce levelei világosabb zöldek és simábbnak, jobban kiterültnek tűnnek. Ezzel szemben a kezelt repce tábla jól láthatóan sötétebb zöld, a levelek széle hullámosabb. Messziről úgy néz ki a tábla, mintha sötétzöld, göndör gyapjú fedné. Benne járva érezzük, hogy „roppanósak” a levelek. A gyökérnyakat megvizsgálva, egyértelmű annak megvastagodása a kezeletlen növényekhez képest.
A regulátorozás helyes időpontja a növény 6-10 leveles állapota. Ez egy viszonylag tág fenológiai intervallum. Egyenletes állomány esetén ez bizonyos szabadságot is ad nekünk a kezelés időpontjának meghatározásához. Egyenetlen állomány esetén, -ami eredhet pl. talajfoltokból is- viszont már kicsit nehezebb dolgunk van. Ilyen esetben, ha lehetőség van rá, meg kell próbálni úgy időzíteni, hogy a gyengébb foltokon lévő növények is elérjék az alsó fenológiai határt, de az erősebb növények se lépjék túl a felsőt. Ha túl korán permetezünk, a növények gyengébb állapotban állnak le a növekedéssel és ezzel éppen az ellenkező hatást érjük el. Kései permetezés esetén pedig nem lesz megfelelő a hatás.
Babrik Zsolt
Agrofil-SZMI Kft.
