Hírek, szakcikkek A fagyvédelmi öntözés
A tavaszi fagykárok gyümölcsös ültetvényeinkben jelentős terméskiesést okozhatnak. Az egyik leghatékonyabb védekezési mód az éjszakai és a hajnali fagyokkal szemben a fagyvédelmi öntözés...
...ami csak abban az esetben alkalmazható sikerrel, ha a lehűlést a kisugárzás okozza. Kisugárzásos fagy azokon az éjszakákon jön létre, amikor a talaj a napfény hatására felmelegszik, a derült hideg éjszakákon pedig kihűl.
A fagyvédelmi öntözés alapja: a víz fagyása során jelentős hő szabadul fel (1 cm3 víz megfagyásakor 335 kJ) amely képes fagypont felett tartani a rügyek hőmérsékletét. Ez a növényi szövetekben keringő asszimilátákban található sók és ásványi anyagok következtében -1 és -3°C között van. Emellett a jég rossz hővezető, így lassítja a környezet hűtő hatásának érvényesülését.
Fagyvédelem lombkorona feletti öntözéssel
A fagyvédelmi öntözés korona feletti formáját számos fejlett kertgazdasággal rendelkező országban sikerrel alkalmazzák. Több technológiai megoldás létezik, ezek elsősorban az üzemi nyomásban, és a kijuttatott vízmennyiségben különböznek.
https://www.senninger.com/sites/senninger.hunterindustries.com/files/news/xcel-wobbler-frost-control.jpg
Napjainkban a nagy intenzitású, körforgó öntözők terjedtek el nagyobb számban, mert a tapasztalatok szerint ezek alkalmazhatók a leghatékonyabban. A szórófejek ennél a rendszernél 3-5 bar nyomással működnek és 5-7 mm vizet képesek óránként kijuttatni. Nagy cseppméretettel dolgoznak, ami azért kedvező, mert a növényre érkező víz párolgása kevesebb, mint a porlasztás esetében. Így kevesebb hőt von el, kevésbé hűt.
A berendezés indításakor, amikor a rendszer elkezdi nedvesíteni a növényi részeket a párolgás hűtő hatása a legmagasabb. Ezért nagyon fontos, hogy a párolgást a minimumra csökkentsük. Amennyiben ez nem sikerül, az öntöző működtetésével több energiát veszünk ki a rendszerből, mint amennyit beleteszünk. 2-3 m/s-os légmozgás felett nem alkalmazható hatékonyan.
A fagyás következtében a környezet hőmérsékletét 6-8 °C- kal képes növelni és így védeni az állományt -6 – -9°C-os lehűlésig.
Míg a fagyás hőenergiát szolgáltat, az ellenkező folyamat, az olvadás energiát von el a környezetből, ami alap esetben a nap és a levegő hőmérsékletéből áll rendelkezésre. Ha azonban a berendezést túl korán leállítjuk, akkor az olvadáshoz szükséges energiát a növényi részből fogja elvonni, ezzel fagyási kárt okozva.
Mindenképp meg kell említeni, hogy ez a legkevésbé víztakarékos megoldás, ez a rendszer legnagyobb hátránya, hiszen az öntözés az egész terültet érinti, azaz a talajt és a növényeket is beöntözi. Vízigénye a leggyakrabban alkalmazott 3-5 mm/h intenzitás mellett, 30-50m3/ha/h, ami a alkalmanként 300-500 m3 vizet igényel. Ekkora mennyiséggel a hazai ültetvények nagy részében található fúrt kutak vízszolgáltató képességét figyelembe véve, csak 1-2 hektár terület fagyvédelme biztosítható.
