Félidőben

A kártevők egy része még most sem pihen és a téli biotikus kártételek mellett ezen élőlények kártételére is fel kell készülni.Jó néhány károsítóhoz hasonlóan a mezei rágcsálók, mint pl. a mezei pocok, vagy a güzüegér nem alszanak téli álmot, télen is aktívan táplálkoznak, ezáltal károsítanak is. Legfeljebb annyi a különbség a nyári hónapokhoz képest, hogy ilyenkor az állomány nem szaporodik. A nyugodtabb téli napokban érdemes lehet felmérni az egyes táblákon a mezei rágcsálók fertőzöttségét. Később, tavasszal a növekedésnek induló növényzet miatt nehéz lesz pontosan felmérni őket, és a szárba induló repce és kalászosok még a hasznos ragadozók jelentős részének is ellehetetleníti a rágcsálók megtalálását. A növényvédelmi hatóság felé is szükséges lehet – a Redentin használatához kötelezően benyújtandó szükséghasználati engedélyhez – az egyes táblák fertőzöttségi adataira.Az őszi kultúrák egy része, főképp az őszi árpa és az őszi káposztarepce rendkívül nagyra nőtt a hosszú, meleg ősz folyamán. E kultúrákban a mezei rágcsálók jelenléte a hatalmas lombtömeg miatt meglehetősen nehezen vehető észre. Nagyon fontos ezeken a táblákon is elvégezni a felmérést, hiszen ha itt már könnyen felismerhető pocokvárakat találunk, az egyértelműen azt jelenti, hogy a rágcsálók már nagy kárt okoztak és a kártétel beavatkozás nélkül akár az állomány megsemmisüléséig is folytatódhat.

Enyhe fagyási tünetek őszi árpa levelén (fotó: Hertelendy Péter)

Az őszi káposztarepce állományok meglehetősen nagy hányada az ősz folyamán rendkívül nagy lombtömeget növesztett és részben túlfejlődött. A már előrehaladott szárbaindulás fázisában levő növényeket a januárig megélt fagyos éjszakák javarészt már elpusztították. Ugyanakkor a csak enyhén túlfejlődött állományok egyedeiben a nagy és látványos lombkárosodás ellenére a növények tenyészőcsúcsa még él. A fagy rengeteg nagy levelet elpusztított, de részben ezek szigetelő hatása révén a növények zöme túlélte az eddigi fagyokat. Megfelelő kora tavaszi tápanyag utánpótlással ezek akár még rekordtermésre képes állományok is lehetnek.A téli fagyok a szintén nagy lombozatot nevelt őszi árpát sem kímélték, de itt a lomb károsodás egyelőre csak részleges és enyhe. A hatalmas, még zöld, élő lombozat és a relatíve kicsiny gyökérzet miatt kora tavasszal ismét jelentős mértékű élettani sárgulásra, nitrogénhiányos állapotokra lehet számítani.A tél második fele hátra van, még bármi történhet. Ugyanakkor az eddig elhalt lombozat biztosan nem fog ismét kizöldülni, az eddig kialakult növényélettani állapotok nem igazán fognak a továbbiakban javulni. Érdemes folyamatosan figyelni a telelő kultúrákat. A gazda szeme ilyenkor nem csak „a disznót hizlalja”, hanem figyelve és észlelve a kialakult problémákat, időben fel tud készülni a tél okozta bajok mérséklésére, kiküszöbölésére.Hertelendy PéterAgrofil-SZMI Kft.