Agrofil-SZMI Kft.

Szolgáltatásaink Talajmintavétel és tápanyag-utánpótlási szaktanácsadás

Módszerünkkel arra adunk javaslatot, hogy a tápanyag-gazdálkodáshoz rendelkezésre álló anyagi erőt miként lehet a leghatékonyabban – legtakarékosabban, a lehetőségek szerint a legeredményesebben – felhasználni az adott területen.

A talajmintavétel és a talajvizsgálat után – tápanyagmérleg-számítások alapján, valamint a növényi tápelemigény és trágyareakció ismeretében megadható az optimális trágyázási javaslat mellett egy minimum technológia. Ez egy forgóban történő alaptrágyázási rendszer, mely a kitűzött célok elérését szűken ugyan, de még biztosítani tudja.

A talajvizsgálat adatai, a talaj tápelem-szolgáltató képessége, a korábbi évek trágyázási gyakorlata, a termeszteni kívánt növény termésszintje és trágyareakciója alapján keressük azon szituációkat, amelyekben a talaj tápanyagszolgáltató-mechanizmusa már nem képes az adott kultúra tervezett termésszintjéhez tartozó tápanyagfelvételi intenzitását követni. Az ilyen szituációkban keletkező tápelemhiányos időszakok akadályozzák meg a nagy termőképességű, korszerű hibridek genetikai potenciáljának megközelítését, a befektetett tudományos erőforrások kiaknázását.

Ilyen esetekben számolhatunk a friss trágyahatás kialakulásával, azaz a tápanyag-utánpótlás hozamnövekedéssel jár. A kijuttatott – éven belüli lejáratú hitelekből vásárolt – műtrágya hatóanyaga a vegetációs időszakban felvételre kerül és költsége a termelési év végére megtérül. A hatóanyag nem válik a talaj rabjává, ahol már nem mi határozzuk meg az adagolás ütemét és nagyságrendjét.

A módszer a N-trágyázást tekintve is többszintű: az optimális dózisok mellett megad egy ún. elfogadható kockázatú, minimum dózist is, mely szintén határok közé szorítja azt a „ráfordítást”, amit minimálisan meg kell tenni. Ezeken túl meghatározzuk azt a dózist is (max.), amely felett már nem várható megtérülő, hatékony termelés.

A PK-kísérleteink lezárultak, eredményei azt bizonyítják, hogy a folyamatos évenkénti alaptrágyázást kockázat nélkül fel lehet váltani egy vetésforgóba elrendezett periodikus trágyázási módszerrel. A PK-trágyázás alkalmankénti elhagyása nem okoz gondot, sőt még segíti is a talaj tápanyag-dinamikájának életben maradását. 

Most a figyelmünk középpontjában a N-trágyázás áll. A rendszerben található tápanyagtartalékok minél hatékonyabb kiaknázására indítottunk N-fajtareakció vizsgálatokat.

Vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy a kukoricahibridek jelentős eltérést mutatnak N-hasznosítás szempontjából. Az eredményt több tényező is befolyásolja (mint pl. talaj vagy évjárat) a kísérletek még folynak a pontos karakterisztikák megállapításához.

A repcefajták és -hibridek N-reakcióját is vizsgáljuk forgatás nélküli talajművelés mellett. Az eredmények szerint a repce N-igénye nagyobb, mint a kukoricáé. Alacsony termésszinten is reagál a N-re, de itt már anyagilag nem megtérülő módon, így alacsony termésszinten a tápanyag jelentősen fokozza a felesleges környezetterhelést. A vizsgálatok termőhelytől és termésszinttől függetlenül azt mutatták, hogy az olajtartalom – és magas dózisnál az olajtermés – a N-dózis emelésével csökken.

Kísérleteink őszi búzában 2012 őszén indultak. Ezekben – országosan négy helyszínen – 20 különböző termesztési célú fajta és hibrid került elvetésre. Ezek eredményei is a következő évek szaktanácsadásaiban nyújtanak majd hasznos információt.

A 2016-18-as években is állítottunk be kísérleteket a nagy termőképességű fajták/hibridek tápanyagutánpótlási stratégiájának vizsgálatára. 2019-től újra vizsgáljuk három eltérő genetikai hátterű őszi búza fajtán/hibriden a nitrogén trágyázási technológiák hatékonyságát, ahol keressük a legoptimálisabb megoldásokat. Egy évtizede végzünk kukorica nitrogénreakció kísérleteket, amelyeket kiterjesztettünk a tőszám vizsgálatok irányába is. Work hors – Race hors kísérletekben egyidejűleg teszteljük a hibridek nitrogén és tőszám reakcióját is. 


Precíziós gazdálkodás:

  • táblák körvonalainak rögzítése;
  • részmintavételi pontok koordinátáinak digitális rögzítése;
  • digitális mintavételi terv készítés;
  • kartogramok készítése (pl. humusz, foszfor, kálium);
  • hozamtérképek értelmezése;
  • precíziós mintavételi terv készítés;
  • digitalizált precíziós tápanyag-kijuttatási terv elkészítése.

Talajvédelmi terv készítése

 

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény szabályozza azon tevékenységeket, ahol mezőgazdasági területen, egyes hatósági eljárások lebonyolításához talajvédelmi terv készítésére van szükség. A 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet tartalmazza a talajvédelmi tervek típusait, tartalmi és formai követelményeit.

Regisztrált talajvédelmi szakértőnkkel az ország egész területén vállalunk megbízásokat.

Talajvédelmi terv készítése:

  • savanyú-, szikes-, homoktalajok javítása;
  • mezőgazdasági célú tereprendezés;
  • ültetvények telepítéséhez mélyforgatáshoz;
  • humuszos termőréteg mentéséhez;
  • mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő rekultivációhoz, újrahasznosításhoz;
  • tisztavizes öntözéshez;
  • hígtrágya felhasználáshoz;
  • szennyvíz- és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásához;
  • mezőgazdasági területek vízrendezéséhez;
  • nem veszélyes hulladékok felhasználásához;
  • erózió elleni műszaki talajvédelemhez.


Ide kattintva letölthető a megrendelőlap

Kapcsolat Írjon nekünk!


Hírlevél Iratkozzon fel hírlevelünkre!

9235 Püski, Petőfi Sándor utca 7.
Agrofil-SZMI Kft.