Módszerünkkel arra adunk javaslatot, hogy a tápanyag-gazdálkodáshoz rendelkezésre álló anyagi erőt miként lehet a leghatékonyabban – legtakarékosabban, a lehetőségek szerint a legeredményesebben – felhasználni az adott területen.
A talajmintavétel és a talajvizsgálat után – tápanyagmérleg-számítások alapján, valamint a növényi tápelemigény és trágyareakció ismeretében megadható az optimális trágyázási javaslat mellett egy minimum technológia. Ez egy forgóban történő alaptrágyázási rendszer, mely a kitűzött célok elérését szűken ugyan, de még biztosítani tudja.
A talajvizsgálat adatai, a talaj tápelem-szolgáltató képessége, a korábbi évek trágyázási gyakorlata, a termeszteni kívánt növény termésszintje és trágyareakciója alapján keressük azon szituációkat, amelyekben a talaj tápanyagszolgáltató-mechanizmusa már nem képes az adott kultúra tervezett termésszintjéhez tartozó tápanyagfelvételi intenzitását követni. Az ilyen szituációkban keletkező tápelemhiányos időszakok akadályozzák meg a nagy termőképességű, korszerű hibridek genetikai potenciáljának megközelítését, a befektetett tudományos erőforrások kiaknázását.
Ilyen esetekben számolhatunk a friss trágyahatás kialakulásával, azaz a tápanyag-utánpótlás hozamnövekedéssel jár. A kijuttatott – éven belüli lejáratú hitelekből vásárolt – műtrágya hatóanyaga a vegetációs időszakban felvételre kerül és költsége a termelési év végére megtérül. A hatóanyag nem válik a talaj rabjává, ahol már nem mi határozzuk meg az adagolás ütemét és nagyságrendjét.
A módszer a N-trágyázást tekintve is többszintű: az optimális dózisok mellett megad egy ún. elfogadható kockázatú, minimum dózist is, mely szintén határok közé szorítja azt a „ráfordítást”, amit minimálisan meg kell tenni. Ezeken túl meghatározzuk azt a dózist is (max.), amely felett már nem várható megtérülő, hatékony termelés.
A PK-kísérleteink lezárultak, eredményei azt bizonyítják, hogy a folyamatos évenkénti alaptrágyázást kockázat nélkül fel lehet váltani egy vetésforgóba elrendezett periodikus trágyázási módszerrel. A PK-trágyázás alkalmankénti elhagyása nem okoz gondot, sőt még segíti is a talaj tápanyag-dinamikájának életben maradását.
Most a figyelmünk középpontjában a N-trágyázás áll. A rendszerben található tápanyagtartalékok minél hatékonyabb kiaknázására indítottunk N-fajtareakció vizsgálatokat.
Vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy a kukoricahibridek jelentős eltérést mutatnak N-hasznosítás szempontjából. Az eredményt több tényező is befolyásolja (mint pl. talaj vagy évjárat) a kísérletek még folynak a pontos karakterisztikák megállapításához.
A repcefajták és -hibridek N-reakcióját is vizsgáljuk forgatás nélküli talajművelés mellett. Az eredmények szerint a repce N-igénye nagyobb, mint a kukoricáé. Alacsony termésszinten is reagál a N-re, de itt már anyagilag nem megtérülő módon, így alacsony termésszinten a tápanyag jelentősen fokozza a felesleges környezetterhelést. A vizsgálatok termőhelytől és termésszinttől függetlenül azt mutatták, hogy az olajtartalom – és magas dózisnál az olajtermés – a N-dózis emelésével csökken.
Kísérleteink őszi búzában 2012 őszén indultak. Ezekben – országosan négy helyszínen – 20 különböző termesztési célú fajta és hibrid került elvetésre. Ezek eredményei is a következő évek szaktanácsadásaiban nyújtanak majd hasznos információt.
A 2016-18-as években is állítottunk be kísérleteket a nagy termőképességű fajták/hibridek tápanyagutánpótlási stratégiájának vizsgálatára. 2019-től újra vizsgáljuk három eltérő genetikai hátterű őszi búza fajtán/hibriden a nitrogén trágyázási technológiák hatékonyságát, ahol keressük a legoptimálisabb megoldásokat. Egy évtizede végzünk kukorica nitrogénreakció kísérleteket, amelyeket kiterjesztettünk a tőszám vizsgálatok irányába is. Work hors – Race hors kísérletekben egyidejűleg teszteljük a hibridek nitrogén és tőszám reakcióját is.
Precíziós gazdálkodás:
- táblák körvonalainak rögzítése;
- részmintavételi pontok koordinátáinak digitális rögzítése;
- digitális mintavételi terv készítés;
- kartogramok készítése (pl. humusz, foszfor, kálium);
- hozamtérképek értelmezése;
- precíziós mintavételi terv készítés;
- digitalizált precíziós tápanyag-kijuttatási terv elkészítése.
Talajvédelmi terv készítése
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény szabályozza azon tevékenységeket, ahol mezőgazdasági területen, egyes hatósági eljárások lebonyolításához talajvédelmi terv készítésére van szükség. A 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet tartalmazza a talajvédelmi tervek típusait, tartalmi és formai követelményeit.
Regisztrált talajvédelmi szakértőnkkel az ország egész területén vállalunk megbízásokat.
Talajvédelmi terv készítése:
- savanyú-, szikes-, homoktalajok javítása;
- mezőgazdasági célú tereprendezés;
- ültetvények telepítéséhez mélyforgatáshoz;
- humuszos termőréteg mentéséhez;
- mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő rekultivációhoz, újrahasznosításhoz;
- tisztavizes öntözéshez;
- hígtrágya felhasználáshoz;
- szennyvíz- és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásához;
- mezőgazdasági területek vízrendezéséhez;
- nem veszélyes hulladékok felhasználásához;
- erózió elleni műszaki talajvédelemhez.
