Napjainkban egyre többet olvashatunk a beporzó rovarok jelentőségéről és egyedszámuk csökkenéséről. Nélkülük igen szerény zöldség és gyümölcs kínálat lenne elérhető számunkra, kerülhetne az asztalunkra.
Elhagyható a talajművelés a hazai talajainkon? Vagy egy szűk kör hóbortja, és Magyarországon esély sincs a rendszer működtetésére? Mik a no-till technológia kihívásai? Mi a helyzet a takarónövényekkel, a gyomosodással, a szerkivonásokkal?
A nem egészen költői kérdés a kukorica sortáv csökkentésének hazai alkalmazhatósága esetén vetődik fel.
A szomszédunkban dúló háború és annak következményei nagy hatást gyakorolnak elsősorban Európa, benne hazánk gazdasági viszonyaira. Mindannyian érzékelhetjük a kibontakozóban lévő energiahordozó válságot és a vele járó tendenciákat.
Napjainkban a drasztikusan emelkedő műtrágya árak, egyre szigorodó szabályok, pályázati feltételek kereszttüzében a hatékonyság növelése üres frázisból egyre inkább húsbavágó kérdéssé válik.
Az aktuális helyzet nem csak a fejlődő országok élelmiszer ellátására van hatással, olyan hosszú távú következményei is lehetnek, amelyek a világ mezőgazdaságának fejlődési irányát is befolyásolják.
A vörösnyakú árpabogár és a vele egy nemzetségbe tartozó egyéb Oulema fajok lárvái és kifejlett egyedei (imágói) rendszeresen károsítanak búza és árpa táblákon.
A repce fénybogár első populációi éppen betelepednek az állományokba. Elhagyták el telelő helyüket és nagy számban települtek be a repcébe.
Az eddigi időszak a kalászosok betegségeinek szempontjából elég nyugodt volt, most azonban, hogy a várva várt csapadék megérkezett, figyeljünk oda a kalászosokra!
A gyümölcsfák elöregedése a termőképesség romlásával jár. A vázágak felkopaszodnak, a fa belseje kiritkul, emiatt pedig a termés mérete és mennyisége csökken, élvezeti értéke romlik.