A vetőmag céljából termesztett kukorica nagyobb értéket képvisel, mint az árukukorica céljából vetett, hisz megfelelő tömegű, egészséges szemek alkalmasak szaporítóanyagnak. Öntözésre azonban a termesztési céltól függetlenül szükség van/lehet.
Az Agrofórum "No-till a magyar ugaron - Szántóföldi növénytermesztés talajművelés nélkül" című podcast adásának egyik szakmai beszélgetőtársa Lajos Mihály, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője
A talajművelés és nem művelés kérdése nagyon érzékeny téma a hazai gazdálkodók körében. A talajművelés az, amihez mindenki ért és többnyire minden alkalmas eszköze is megvan hozzá (vagy legalábbis ebben a tudatban élünk).
Alighogy szusszantunk egyet az aratás munkálatainak végeztével, máris megkezdhetjük a következő szezon termesztésének előkészítő munkálatait. Különösen igaz ez a repcetermesztők számára, hiszen az olajos növény az új szezon első hírnöke.
Pesti Hírlap 1863. évi 147. szám. A fenti drámai hangot megütő szövegrészlet mint látszik, nem most fogalmazódott meg az íróban, -bár most is időszerű lenne- hanem a nagy 1863-as aszály idején.
A kukoricamoly után a kukorica másik fontos kártevőjéről, a gyapottok bagolylepkéről gyűjtöttünk össze néhány fontos tudnivalót.
Ha az élet citromot ad, készíts belőle limonádét… tartja a mondás.
Jelenleg sajnos azt látjuk, hogy irgalmatlan vízhiány van az ország nagyobb részén. Főként a szántóföldi kultúrákban jelentkezik ez a súlyos probléma.
A kukorica tőszám tervezésénél nagyon fontos kérdés, - ha nem a legfontosabb, hogy melyik hibridet válasszuk. A jó hibrid választás 1-3 tonnás, szélsőséges esetben (kellően széles merítés esetén) akár 1-6 tonnás termés különbséget is jelenthet.
Napjainkban egyre többet olvashatunk a beporzó rovarok jelentőségéről és egyedszámuk csökkenéséről. Nélkülük igen szerény zöldség és gyümölcs kínálat lenne elérhető számunkra, kerülhetne az asztalunkra.