A kukorica tőszám tervezésénél nagyon fontos kérdés, - ha nem a legfontosabb, hogy melyik hibridet válasszuk. A jó hibrid választás 1-3 tonnás, szélsőséges esetben (kellően széles merítés esetén) akár 1-6 tonnás termés különbséget is jelenthet.
Haszonnövényeink kártevőiről és az általuk terjesztett betegségekről már annyiszor megemlékeztünk, hogy talán most érdemes egy kicsit azokra is figyelmet fordítani, amelyek a gazdára is veszélyt jelenthetnek.
Napjainkban egyre többet olvashatunk a beporzó rovarok jelentőségéről és egyedszámuk csökkenéséről. Nélkülük igen szerény zöldség és gyümölcs kínálat lenne elérhető számunkra, kerülhetne az asztalunkra.
Elhagyható a talajművelés a hazai talajainkon? Vagy egy szűk kör hóbortja, és Magyarországon esély sincs a rendszer működtetésére? Mik a no-till technológia kihívásai? Mi a helyzet a takarónövényekkel, a gyomosodással, a szerkivonásokkal?
A nem egészen költői kérdés a kukorica sortáv csökkentésének hazai alkalmazhatósága esetén vetődik fel.
A szomszédunkban dúló háború és annak következményei nagy hatást gyakorolnak elsősorban Európa, benne hazánk gazdasági viszonyaira. Mindannyian érzékelhetjük a kibontakozóban lévő energiahordozó válságot és a vele járó tendenciákat.
Napjainkban a drasztikusan emelkedő műtrágya árak, egyre szigorodó szabályok, pályázati feltételek kereszttüzében a hatékonyság növelése üres frázisból egyre inkább húsbavágó kérdéssé válik.
Az aktuális helyzet nem csak a fejlődő országok élelmiszer ellátására van hatással, olyan hosszú távú következményei is lehetnek, amelyek a világ mezőgazdaságának fejlődési irányát is befolyásolják.
A vörösnyakú árpabogár és a vele egy nemzetségbe tartozó egyéb Oulema fajok lárvái és kifejlett egyedei (imágói) rendszeresen károsítanak búza és árpa táblákon.
A repce fénybogár első populációi éppen betelepednek az állományokba. Elhagyták el telelő helyüket és nagy számban települtek be a repcébe.