A talajművelés és nem művelés kérdése nagyon érzékeny téma a hazai gazdálkodók körében. A talajművelés az, amihez mindenki ért és többnyire minden alkalmas eszköze is megvan hozzá (vagy legalábbis ebben a tudatban élünk).
Alighogy szusszantunk egyet az aratás munkálatainak végeztével, máris megkezdhetjük a következő szezon termesztésének előkészítő munkálatait. Különösen igaz ez a repcetermesztők számára, hiszen az olajos növény az új szezon első hírnöke.
A kukoricamoly után a kukorica másik fontos kártevőjéről, a gyapottok bagolylepkéről gyűjtöttünk össze néhány fontos tudnivalót.
Ha az élet citromot ad, készíts belőle limonádét… tartja a mondás.
Jelenleg sajnos azt látjuk, hogy irgalmatlan vízhiány van az ország nagyobb részén. Főként a szántóföldi kultúrákban jelentkezik ez a súlyos probléma.
A kukorica tőszám tervezésénél nagyon fontos kérdés, - ha nem a legfontosabb, hogy melyik hibridet válasszuk. A jó hibrid választás 1-3 tonnás, szélsőséges esetben (kellően széles merítés esetén) akár 1-6 tonnás termés különbséget is jelenthet.
Napjainkban egyre többet olvashatunk a beporzó rovarok jelentőségéről és egyedszámuk csökkenéséről. Nélkülük igen szerény zöldség és gyümölcs kínálat lenne elérhető számunkra, kerülhetne az asztalunkra.
Elhagyható a talajművelés a hazai talajainkon? Vagy egy szűk kör hóbortja, és Magyarországon esély sincs a rendszer működtetésére? Mik a no-till technológia kihívásai? Mi a helyzet a takarónövényekkel, a gyomosodással, a szerkivonásokkal?
A nem egészen költői kérdés a kukorica sortáv csökkentésének hazai alkalmazhatósága esetén vetődik fel.
A szomszédunkban dúló háború és annak következményei nagy hatást gyakorolnak elsősorban Európa, benne hazánk gazdasági viszonyaira. Mindannyian érzékelhetjük a kibontakozóban lévő energiahordozó válságot és a vele járó tendenciákat.