Hírek, szakcikkek Zsebkendőerdők - Miyawaki minierdők
Annak a felelősségnek a súlya nehezedik a vállunkra, hogy amíg mi, akik a 20. században születtünk és megteremtettünk magunknak a kényelmes életkörülményeinket, a környezetünket – talajokat, levegőt, ivóvizet – erősen lehasználtuk.
Ezzel az a legnagyobb probléma, hogy a gyerekeink életminőségére sokkal nagyobb negatív hatása van, mint a sajátunkra.
Annak érdekében, hogy semlegesítsük az eddig okozott negatív hatásokat, vagy még jobbá és élhetőbbé tegyük környezetünket, tevékeny munka szükséges. Hiszem, hogy amennyiben mindannyian teszünk ezért a saját kis környezetünkben, azzal a gyerekeink számára élhető klímát és tiszta levegőt biztosíthatunk.
Miyawaki Akira japán kertépítőről és botanikusról kapták a nevüket a Miyawaki minierdők. Ő volt az, aki először ezt az erdő telepítési módszert alkalmazta, amelyről az alábbiakban bővebben írunk.
Miyawaki olyan városi területekre találta ki ezt a fajta erdősítési módot, amelyek talaja kimerült, faji diverzitása lényegében megszűnt, továbbá az emberi életminőség javítása érdekében szükséges volt fásítással elviselhetővé tenni a száraz, szennyezett városi levegőt. Japán hirtelen nagy mértékű ipari fejlődése idején, az 1950-60-as években egyre több asztmás és egyéb légzőszervi megbetegedést regisztráltak. Rájöttek, hogy az ipari szennyezés milyen súlyos egészségügyi kockázatot jelent a lakosok számára. Ma már azt is tudjuk, hogy nem csak légzőszervi megbetegedésekért felelős a szennyezett levegő. Ekkor az ipar legnagyobb szereplői (NIPPON, HONDA, MITSUBISHI) felkérte Miyawakit és társait a cégek területein való erdősítésre.
1.kép: 2007-ben ültetett Miyawaki minierdő Japánban (2023-as felvétel)
Miyawaki azt találta ki, hogy őshonos fajokból – fákból, cserjékből és lágyszárú aljnövényzetből – olyan természetes erdőhöz hasonló többszintű, diverz élőhelyet alakít ki, amelyben a fák és cserjék nagyon közel vannak ültetve egymáshoz. Emiatt a magas tőszám miatt a fák között versengés indul, és sokkal gyorsabban nőnek, mint a szokásos erdőtelepítésnél alkalmazott tőszám esetén.
A növényfajok diverzitása magával hozza a fauna diverzitását. Következő évben már beköltöznek az első, a fák által bevonzott rovarok. Nyilván lesz levéltetű, de emiatt lesz katicabogár. Lesznek vadméhek a kecskerágó miatt, lesznek poszméhek az aljnövényzet ajakos virágú „gyomnövényein”. Lesznek pókok, és lepkék is. A madarak elkezdik járni a kiserdőt előbb a rovarok miatt, majd körülbelül az 5. évtől fészkelnek benne. A talajélet is megélénkül. A talajt egy sima gyephez képest gyorsan be fogják lakni a talajlakó rovarok, földigiliszták, és lebontó hasznos gombák.
A természet mindig igyekszik visszatérni ahhoz a növénytársulási állapothoz, amilyen az emberiség megjelenése előtt volt. Egy felszántott terület is visszakapja előbb utóbb akár a gyertyános tölgyes elegyerdő állapotot is, amennyiben az volt jellemző rá, és elég sok időre hagyjuk magára. Eleinte a lágyszárúak, gyep, később cserjék, végül a fák is megjelennek, és kialakul a területre jellemző eredeti, természetes növénytársulás. Ezt nevezzük szukcessziónak. Ezt a folyamatot felgyorsítandó ültetjük a Miyawaki erdőket.
2.kép: Miyawaky erdő az ültetés utáni napon, Budapest, Csalogány utca
A Miyawaki erdő ültetés lényege tehát pontokba szedve:
- őshonos fajok kiválasztása
- cserjék és fák is
- nagy tőszám (3-4 növény / négyzetméter)
- esetleges talajcsere, ha nagyon szennyezett a talaj
- 20-30 cm mulcsréteg
- nagy faji diverzitás
Magas tőszámmal, vagyis sűrűn ültessünk véletlenszerűen váltogatva a fajokat. Négyzetméterenként 3-5 fásszárú cserje, vagy facsemetét. Ültetés után 20 centiméteres mulcsréteggel takarjuk be a területet. A fényért való versengés miatt gyors kezdeti fejlődésnek fognak indulnak a növények. Évente akár 1-1 métert is növekszik a kiserdő átlagmagassága. Eleinte érdemes gondozni (öntözés, gyomlálás), de a 3. évtől már önállóan fejlődik, és fenntartja magát a minierdőnk.
3.kép: 2021-ben ültetett, 3 éves Miyawaki erdő Budapest, Tabán
A fák ültetése már régóta bizonyítottan előnyös a környezet, és legfőképp a levegő és klíma minőség szempontjából. A fák megtisztítják a levegőt, hosszútávra megkötik a légköri szén-dioxidot.
Bedő Veronika, Agrofil-SZMI Kft.
Képek forrása:
2. és 3. kép saját felvétel
