Zöld futószalag

Viszont a tavaszi–nyár eleji kalászos gabona kórokozó – invázió következményeként a lisztharmat kivételével szinte valamennyi, a kalászos gabonákra veszélyes növénybetegség kórokozója rendkívül nagy mennyiségű fertőző anyagot termelt, amelynek eljutását az őszi vetések növényállományára, mindenképpen célszerű valamilyen módon megakadályozni.

Zöldellő, betegségekkel fertőzött fővetésű gabona (fotó: Hertelendy P.)

A kalászos gabonákra veszélyes kórokozók egy része – sajnálatos módon – nekrotróf, azaz élő növényeket pusztítanak el, de szaporodni csak a már elpusztított növényi felületen hajlandóak. Ilyen pl. a búza szeptóriás levélfoltossága (Septoria tritici), a búza fahéjbarna levélfoltossága (Drechslera tritici – repentis), az árpa barna levélfoltossága (Bipolaris sorokiniana), az árpa hálózatos levélfoltossága (Drechslera teres) és az árpa egyre gyakoribb ramuláriás levélfoltossága (Ramularia collo-cygni) is más egyéb, kisebb jelentőségű kórokozók mellett. Ezek a kórokozók a tarló maradványokon is könnyen átvészelik a nyár aszályos időszakait és közvetlenül képesek támadni az őszi vetéseket. Ez alól egyedül a búza fahéjbarna levélfoltossága kivétel, amely ősszel nem fertőz, de, ha ezek a kórokozók zöld, megfertőzhető lombot találnak a nyár folyamán az árvakeléseken, akkor elindítják a fertőzési folyamatot és tovább növelik az őszi vetéseket fenyegető inokulum mennyiségét.A kórokozók másik csoportja, döntően az egyes rozsda betegségek viszont biotrófok, azaz csak élő növényi szöveten élnek meg és szaporodni is csak azon képesek.  E kórokozók élete a gazdanövény életétől függ. Ha a növény elpusztul, vele pusztul biotróf parazitáinak egész csoportja is.

Dúsan zöldellő árvakelés (fotó: Hertelendy P.)

Mi van akkor, ha a nyár folyamán ezek a kórokozók mindig találnak élő, zöld, megfertőzhető állományokat, vagyis szép zöld, fertőzésre alkalmas árvakeléseket? Abban az esetben, ha a fertőzött fő-, vagy árvakelés egyidejűleg van jelen a fertőzetlen fő-, vagy árvakelés közelében, akkor a fertőzési folyamat beindul. Ha kialakul a csapadékos nyár miatt egy „zöld futószalag”, vagyis a biotróf kórokozók folyamatosan, a nap 24 órájában találnak megfertőzhető állományokat, akkor ősszel, a hatalmas felületen termesztett őszi kalászosok kelésének idejére, nemcsak a nekrotróf kórokozók, hanem a biotróf életvitelű kórokozók kártételével is számolni kell.A “zöld futószalag” gondos tarlókezeléssel megszakítható. Más előnyei (vízkészletek megóvása, pentozán hatás kivédése, gyomosodás visszaszorítása, stb.) mellett a tarlók ápolása sokkal kisebb anyagi ráfordítással, az őszi fungicides kezelések durván pénztárca apasztó szükségességét is kiküszöbölheti. Érdemes figyelni a tarlókra, helyes gondozásukkal nagy költségektől tudunk megszabadulni!Hertelendy PéterAgrofil-SzMI Kft.