Hírek, szakcikkek Valós biológiai megoldás az aflatoxin elleni küzdelemben?
Kukorica-fajta teljesítmény-kísérlet ilyen irányú eredményei a fókuszban. Milyen új, a megoldás irányába mutató eredmények születtek az AgroFIELD termelői Club kísérleti rendszerében, arról a cikk második felében olvashatunk.
A szigorodó mikotoxin határértékek miatt további bizonytalanságok alakulnak ki a terményekből származó árbevétellel kapcsolatban. Ahogyan az analitikai módszerek fejlődnek, évről évre nő az élelmiszerekben és a takarmányokban vizsgálandó mikotoxinok száma, a meglévő határértékeket pedig néha tovább csökkentik. Nekünk, termelőknek ez azt jelenti, hogy mivel a kereskedők is egyre szigorítják a termények átvételi mikotoxin határértékeit, illetve az árakat is igazítják a toxintartalomhoz, jobban oda kell figyelnünk a terményünk toxintartalmára. Milyen új, a megoldás irányába mutató eredmények születtek az AgroFIELD termelői Club kísérleti rendszerében, arról a cikk második felében olvashatunk.
Az élelmiszerláncban előforduló mikotoxinokra egyre nagyobb hangsúly helyeződik. Ezen toxinok határérték feletti mennyiségben májkárosítók, rákkeltők, hányást, hasmenést, elhalálozást, terhes nőknél vetélést okozhatnak. A gyerekekre nézve, kisebb testsúlyuk miatt még veszélyesebbek. Állatok esetében lassabb súlygyarapodás és fejlődés figyelhető meg. Anyaállatoknál szintén vetélést, hormonális zavart okoznak a mikotoxinok. Az aflatoxin a hús- és tejtermékekbe is átkerül, így ezen élelmiszerek fogyasztásával is bekerülhet az emberi szervezetbe. A téma tehát társadalmilag és egészségügyileg is nagyon fontos és aktuális. Nekünk az egyenlet azon oldalával kell foglalkoznunk, amelyiken a toxinmentes termény beérkezik az élelmiszerláncba.
Méréshatár alatti, vagy nagyon alacsony toxin tartalmú tételt – élelmiszer minőségben – jobb áron lehet értékesíteni, míg a magasabb toxintartalmú terményt, takarmányként, vagy a takarmányokra vonatkozó határértéket is meghaladó a toxintartalom esetén, takarmányként sem tudjuk értékesíteni.
Az idei évben az aflatoxin okozott súlyos problémát a kukorica átvételkor. Sok tételt utasítottak vissza határérték feletti aflatoxin tartalom miatt. Az aflatoxin termeléséért nem a Fusarium, hanem az Aspergillus (kukorica esetében az Aspergillus flavus) gombafajok felelősek. Általában sérült szemeken indul a fertőzés, majd a gomba enzimjei már az egészséges szemekbe is képesek behatolni és azokat is megbetegíteni. Ez a kórokozó a vegetáció alatt és a tárolás közben is képes szaporodni és toxint termelni. Súlyosságát befolyásolja az időjárás (aszály vagy extrém magas hőmérséklet (28-37 °C)) és a kukoricát érő stresszhatások.
Hogyan csökkenthetjük tehát a termény mikotoxin tartalmát?
A Fusarium sp. és az Aspergillus sp. elleni növényvédelem nem a vegyszeres védekezéssel, hanem az agrotechnikával kezdődik. Az ellenálló, rezisztens, vagy kevésbé fogékony fajták választása elsődleges a megelőzésben. A vetésváltás, a szármaradvány menedzsment szintén fontos tényező, azonban ez utóbbi indokolatlan „túltolása” más oldalon óriási károkat okoz a talajegészségben. A szármaradványok elbontásának siettetése a talaj védelme szempontjából rendkívül káros és a talaj eredeti ökológiai funkciója szempontjából teljesen természetidegen. Ezért míg a Fusarium szempontjából szármaradvány alászántása a gomba életmódja miatt valamelyest érthető törekvés, addig az idei Aspergillus fertőzés nyomán kialakult „szántási láz” a megvalósult formájában és mértékében - véleményünk szerint - indokolatlan.
Jobb választás az integrált szemlélet szélesebb körű alkalmazása. Vetésváltás és az ésszerű talajművelés alkalmazása mellett figyelni kell az állati károsítók elleni állomány-védekezésekre is. Ahhoz, hogy az integrált szemlélet ki tudjon teljesedni, gazdálkodási szemléletünkben a nagy termésre való törekvést fel kell váltania a jövedelmező termelésre való fókusznak. Amiben most már fontos szerepet kell osztani a stressztűrőbb, esetleg kevésbé intenzív, de bizonyítottan ellenálló genetikai alapok alkalmazásának. Ezen biológiai módszer alapjaira helyezhetjük csak rá az egyéb módszerek harmonikus egységét. Egy megoldás kiemelése nem oldja meg a problémát. Csupán a szántás erőltetése az Aspergillus esetében még félmegoldásnak is kevés.
A kukorica fajtaválasztás alapvetően meghatározza a termesztés sikerességét, ezáltal a bevételek realizálását. Nemcsak a terméshozamra érdemes ilyen esteben gondolni, hanem a - vízleadás mellett - az árak mikotoxin tartalommal összefüggő változására is.
A gyors vízleadású, rövid tenyészidejű fajták kisebb eséllyel fertőződnek meg Fusariummal. Azonban a fajták között nem csak tenyészidő alapján tudunk különbséget tenni fuzáriumos és aszpergilluszos betegségekre való fogékonyság, illetve toxintartalom szempontjából, hanem valódi fajtaellenállóságot, rezisztenciát és fogékonyságot is felfedezhetünk közöttük. Az AgroFIELD Termelői Club évek óta vizsgálja ezt a témát kukorica fajtakísérletei keretében.
2024-ben 8 helyszínen állítottunk be különböző kukorica fajtakísérletet. Ez az év kifejezetten aflatoxinos évnek tekinthető. Míg DON toxint kevés mintában találtunk, addig az egyik helyszín mintáinak több mint 90 %-ában találtunk aflatoxint különböző mértékben. Ennek a kísérletnek az eredményeit mélyrehatóan elemeztük. Nagy hangsúlyt fektettünk a mintavétel, a minta mennyiség, és a minta homogenizálás szabályaira, melyet a korábbi évek termelési-; szárítási-; és kísérleti gyakorlata megtanított velünk. A toxin tartalomra is kiterjedő a kísérletek statisztikai hibánál (inhomogenitás/reprezentativitás) már csak a mintavétel, a mintakezelés és maga a tesztmódszer együttes statisztikai hibáinak szűrése és ellenőrzése fontosabb!!! Ezen a hibák figyelmen kívül hagyása az egész kísérlet ilyen irányú kiértékelését teljesen meghiúsíthatják, illetve a kinyert eredmények teljesen félrevezetőek lehetnek.
Míg a kísérletben szereplő egyes fajták kifejezetten hajlamosak voltak magas aflatoxin tartalom felszaporodására, addig némely fajták kimondottan alacsony aflatoxin tartalmat mutattak. Ezen számszerű eredmények alapján a 30 fajtát – határértékek meghatározása alapján – 3 csoportra tudjuk felosztani. Az első csoportba tartoznak azok a fajták, amelyekben kimondottan alacsony aflatoxin tartalmat mértünk, ezen fajták előnybe részesítését megfontolásra ajánlottuk/ajánljuk. A problémás hibridek -aflatoxin tartalmuk növekedésével- mind kisebb mértékű használatát javasoltuk/javasoljuk az AgroFIELD Termelői Club tagjainak. A kísérletben a szélsőségesen magas aflatoxin tartalommal rendelkező genetikák alkalmazását -további, ezen eredményeket statisztikailag is igazolható- ellentétes eredmények megjelenéséig kockázatosnak tartottuk/tartjuk.
A toxinok keletkezése a termelésben teljes mértékben nem zárható ki, azonban helyes mezőgazdasági gyakorlattal, növényvédelemmel és megfelelő tárolástechnikával és fajtahasználattal sokat tehetünk a toxintermelődés csökkentés érdekében.
A termelői klub kísérleteinek eredményei a klubtagok számára elérhetők. Várjuk tagjaink közé! Személyes találkozásra, beszélgetésekre legközelebb a TMG Talajegészség konferencián (2025. 01.16-18.) Jakabszálláson lesz lehetőség. Amennyiben kérdései vannak az Agrofil elérhetőségein keresztül megtalál bennünket.
Bedő Veronika, Lajos Mihály
Agrofil-SZMI Kft.
