AgroFIELDshow 2021.
Agrofil-SZMI Kft.

Hírek, szakcikkek Vadkárok a kukoricában

Most, hogy a kukorica vetési időszakának végére érünk, érdemes áttekintetünk, hogy milyen vadak által okozott károsításokkal kell hamarosan vagy a későbbiekben számolnunk.

Ezúttal a vaddisznó által okozott károkról és az ellene irányuló védekezés lehetőségeiről lesz szó.

A vaddisznó étrendje nagyon változatos, mind növényi, mind állati eredetű táplálékot elfogyaszt. Ahol aktívan vadásszák, ott a sötétedés utáni, éjszakai órákban aktív, ilyenkor indul táplálékszerző útjára a művelés alatt álló földekre, a búvóhelyéül szolgáló fás-cserjés, vagy magas fűvel, náddal borított területekről. Érdekes új jelenség a nagyvárosok peremkerületeiben megjelenő vaddisznó kondák. Ezeken a helyeken érthető okokból nem vadásszák őket, így hamar rájöttek, hogy nappal is mutatkozhatnak. A táplálék után legtöbbször csoportosan, kondában járnak, melyet főként - egymással rokoni kapcsolatban álló - kocák és malacaik alkotnak. A kanok a szaporodási időszakon kívül általában magányosan járnak.


A vaddisznó komoly károkat tud okozni a szántóföldeken (a kép forrása: https://www.biolib.cz/en/image/id249350/)

Az általuk okozott kár nagy része nem a fogyasztásuk következtében jelentkező terméskiesésből adódik, hanem abból, hogy táplálkozásuk közben taposásukkal, csörtetésükkel, dörgölőzésükkel mechanikai kárt tesznek a haszonnövényekben, letördelve azok föld feletti részeit. Ezen kívül a tavaszi és kora nyári időszakban túrásukkal akár egész sorokat is tönkretehetnek a még ki nem kelt kultúrákban, a későbbiekben pedig rágásukkal károsíthatják mind a zöld növényi részeket, mind pedig a csöveket.

Vaddisznó okozta túráskár a vetésben (a kép forrása: https://www.agroinform.hu/forum?act=showTopic&tid=331&order=created&page=2)

A vaddisznó-kártétel ellen irányuló védelemben napjainkban mechanikai, elektromos, hang- és fényhatáson alapuló, valamint kémiai és biológiai módszerek is elterjedtek. Az előbbiek közé tartozó két legismertebb lehetőség a kerítés, mint mechanikai, és a villanypásztor, mint elektromos védekezési mód. Ezek sajnos azonban sokszor nem nyújtanak teljes megoldást. A kerítés alatt is be tudnak túrni, ha nincs megfelelően mélyen leásva vagy, ha egy hirtelen nagy eső kimossa a talajból. A villanypásztor is megoldás lehet ideig-óráig, de egy igazán éhes kondának nem jelent akadályt. Gyakran tapasztalható, hogy még hozzá sem ér a disznó a dróthoz, de már visít mert tudja, hogy ütni fog de azért csak bebújik alatta. A hanghatáson alapuló védelemben egyrészt ún. karbidágyut használnak, ami voltaképpen egy gázpalack működtette riasztópuska, másrészt pedig ultrahangos vadriasztókat. Ezek vagy mozgásérzékelő által aktiválódnak, vagy bizonyos időközönként az állat számára bántó, fülsértő hangokat adnak ki, melyektől megijednek és menekülésre kényszerülnek. Hátrányuk, hogy az általuk keltett zajokat a vadak könnyen megszokják. Ezekhez egy idő után annyira képes alkalmazkodni, hogy szinte a fejét sem emeli fel túrás közben. Ismerünk olyan gazdaságot, ahol a veszélyeztetett időszakban bizonyos távolságra rádiókat helyeznek el különböző frekvenciákon. Állításuk szerint ez azért jó mert a rádióadások során folyamatosan változik a hanghatás, így ezt nem szokták meg olyan gyorsan. A módszer hatékonyságáról nem volt alkalmunk meggyőződni, de szerintük működik. Léteznek még fényérzékeny elektromos automaták is, melyek az esti sötétedéskor lépnek működésbe, és ha mozgást érzékelnek, akkor robbanó hang kíséretében felvillannak.

A kémiai és biológiai védelemben fontos szempont a tartós riasztó hatás elérése anélkül, hogy a védendő kultúrnövényre, állatra és emberre veszélyesek lennének. Ezek lehetséges módjai egyrészt speciális riasztószeres zacskók, ampullák, valamint olyan szaghatáson alapuló készítmények használata, melyek ellenség képzetét váltják ki a vaddisznóban. A vadkárt ugyan teljesen megszüntetni nem lehet, de mértékét lehet csökkenteni megfelelő vadriasztó kihelyezése mellett.

A vaddisznó egy meglehetősen életrevaló, intelligens, a körülményekhez jól alkalmazkodó állat. Az ellene felsorolt védekezési lehetőségek közül egymagában valószínűleg egy sem fog kielégítő eredményt adni. Fontos azok kombinálása és a riasztó módszerek váltogatása, a megszokás elkerülése érdekében. Fontos továbbá a vadászatra jogosultak és a gazdák jó kapcsolata. Sokat segíthet a megelőzésben a szántóföldektől távolabbi részeken vadföldek létesítése. A mezőgazdaságilag művelt részek aktív vadászata, de úgy, hogy közben azoktól távol ideiglenesen nyugalmi területeket alakítanak ki, hogy lehetőleg ne akarjon a vad kiváltani a vadkárveszélyes területekre. Érdemes kiemelni, hogy csak akkor lehet hatékony a védekezés, ha a vadásztársaságok és a gazdák is megteszik a tőlük telhetőt. Az új vadászati törvény bevezetése óta egyébként a gazdáknak is vannak kötelezettségeik a vadkár elhárítás ügyében. Valószínűsíthető azonban, hogy ott lesz hatékony a megelőzés, ahol nem a törvényre mutogatva próbálják egymást számon kérni, hanem jól felfogott közös érdekből igyekeznek együttműködni. Ehhez azonban mindkét félnek nyitottnak kell lennie a probléma megoldására. Sok helyen látni ezügyben jó példákat, de rosszakat is, és sajnos egyelőre ez utóbbiból van több.

Babrik Zsolt, Magyar Gerda

Agrofil-SZMI Kft.


Hírlevél Iratkozzon fel hírlevelünkre!

9235 Püski, Petőfi Sándor utca 7.
Agrofil-SZMI Kft.