Hírek, szakcikkek Túlfejlődött repcék

Ennek oka javarészt az, hogy az idei repce vetések egy része, a nagyon korán vetett állományok, ki tudtak kelni az augusztus utolsó napjaiban lehullott, helyenként jelentős mennyiségű csapadékot kihasználva.  Ezek a repce vetések december elejére már hatalmasra nőttek.

Normális fejlettségű repce növény (fotó: Hertelendy Péter)

A később, sokszor a száraz porba vetett repcék csak az ősz során lehullott helyi jelentőségű és sokkalta kisebb csapadékokat tudták kihasználni. Később és nagyon hosszan, szakaszosan keltek. Ezen állományok heterogenitása rendkívül nagy. Viszont most pont ezek az állományok vannak biztonságban és a legszebb, legdúsabb repcék vannak néhol veszélyben.

A nagyon korán vetett és a csapadékot jól kihasználó repcenövényeknek a hosszú és meleg ősz folyamán szinte „arany életük volt”. Hatalmasra nőttek és fejlődésük is szinte töretlen volt. Október végére az ilyen állományok zöme már tőből többszörösen elágazott. Ekkorra legtöbbjük már egy regulátoros kezelésen is túl volt.

A november folyamán a fokozatosan hűlő időben ezek a repcék tovább folytatták fejlődésüket egészen november 3. dekádjáig. Ekkorra már 1, néhol 3 regulátor kezelést kaptak. A november végi fagyokig nem is történt semmi rendkívüli, bár öreg, a repce termesztés minden csínját-bínját ismerő gazdák már ekkor emlegették, hogy nagyok, fejlettek a repcék, fennáll a magszárba indulás veszélye.

Magszárba indult túlfejlett repce (fotó: Hertelendy Péter)

A nagy öregek évtizedes tapasztalata – sajnos – idén néhol beigazolódott. Találni már az országban olyan, regulátorozott őszi káposztarepce állományokat, ahol a növények túlfejlődtek, azaz megkezdődött a szárbaindulás. Ezek a repcenövények a fagyok utáni december eleji felmelegedést már a tavasz eljöveteleként élték meg és ezért fejlődtek tovább.

A repce őszi túlfejlődése, magszárba indulása azért veszélyes, mert ilyenkor a növények fagytűrő képessége a minimálisra csökken és már gyengébb fagyok esetén is kipusztulhatnak. A már fejlődésnek indult állományok regulátoros kezelése nem lesz sikeres, ugyanakkor a még magszárba indulás előtt álló, veszélyeztetett állományok esetleges kései regulátoros „életmentő” kezelése esetlegesen indokolt lehet. Nyilván a kezelés végrehajtása sok tényezőtől függ. A növényzet fejlettségén kívül döntő szempont az is, hogy egyáltalán rá lehet-e menni a talajra.

Ráadásul a regulátorok mind azol típusú készítmények, melyek felszívódása a növényi szövetekbe csak +10 Celsius fok felett számottevő. Ugyanakkor nem szabad ab ovo elutasítani a „téli” regulátoros kezelés tényét, mert egyes, veszélyeztetett repce állományok számára ez ténylegesen életmentő lehet.

Hertelendy Péter

Agrofil-SZMI Kft.