Hírek, szakcikkek Telivér lovat kordéba?
Adatok a tőszám és tápanyag differenciálás tervezéséhez, nem csak „precízgazdáknak”.
Az AgroFIELD Akadémiai előadásainak korábbi, írott megjelenésében részletesen vizsgáltuk a kukorica tőszámának a termés mennyiségére gyakorolt hatását. Élesen rávilágítottunk arra, hogy a digitalizáció -az agromómia nélkül- képtelen a valós haszon irányába terelni a precíziós gazdálkodást. A digitális környezet viharos fejlődése nem egyensúlyozhatja ki a szakmai alapok és adatok markáns megjelenésének a hiányát. Legfeljebb a tudatunkban képes felépíteni a valós szolgáltatás és/vagy haszon erős illúzióját, mely legjellemzőbb tulajdonsága, hogy nem azonos a valósággal. Nem tudjuk megragadni a nemesítési módszerek fejlődésében előálló tartalékokat, mert a gyors hibridrotáció miatt ezen genetikák terméspotenciál növekménye -a kellő hibridinformáció hiányában- homok módjára pereg ki az ujjaink között. Rámutattunk arra, hogy a kukorica genetikai hátterében a tőszám tekintetében (is) hatalmas változékonyság áll, ezért balgaság fajszinten kezelni ezt a tulajdonságot. Elengedhetetlen tehát a hibridek karakterizálása a tőszám tekintetében. A korábban bemutatott kísérletsorozat rámutat arra, hogy a hibridek között óriási különbség van a tőszámra adott termésválaszok tekintetében. A négy helyszín adatait elemezve, az is kiviláglott, hogy különböző adottságú termőhelyeken (és/vagy évjáratokban) ezek a tulajdonságok -hibridenként eltérő mértékben- változhatnak is. A termőhelyi és/vagy évjáratbeli változatosságot is számos tulajdonság egymásra hatása határozhatja meg. Mindenekelőtt a kukorica szempontjából a legfontosabb, hogy a csapadék és a talajviszonyok harmóniába kerüljenek. Ha ez mondjuk -kedvezőtlen esetben- öntözéssel megvalósulhat, akkor helyezhetjük a hangsúlyt egyéb tényezőkre, például az inputokra és azok mennyiségére. A termőhely állapotának fontos faktora, annak tápanyagszintje, azon belül is a nitrogén szolgáltató képesség.
A kukorica hibridek nitrogén karakteresztikája egy újabb komoly változó, amelyet az okos „okoskodáshoz” szintén meg kell határozni. A harmadik változó ebben a „polidimenziós térben” a termőzóna, azaz a talaj változékonysága (mozaikossága), amely minden megoldandó problémaszámot a maga sokszínűségével felszoroz, és ezzel előállít egy olyan bonyolult feltételrendszert, melynek megoldása -mai tudás és technikai szinten- a „mission inpossible” (a lehetetlen küldetés) kategóriájába kerül. Ennek a messze nem egyszerű helyzetnek megoldása nem lehet, és nem is lesz rövidtávú. Talán a közeli jövőben a szakma, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia (MI) szoros egymásra találása hozhat majd eredményeket az okos fronton is, de most valami másra lenne szükség, most kellene valami, ami hasznos megoldást hoz a termelésbe az okosnak mutatott „okoskodás” mellett, de inkább helyett.
Püski helyszín
Erre az adna lehetőséget, ha megismernénk hibridjeinket és meghatároznánk -legalább- tulajdonság kategóriáikat. Ki kellene választani azokat az „okos hibrideket” melyek képesek alkalmazkodni a Kárpát-medence nagyon hektikus időjárási és változatos talajtípusaihoz. Az okos hibrid az a megoldás, amely időt ad a tudománynak és a technikának, hogy egymásra találva harmóniába kerüljön. Akkor elérkezik majd a digitális jövő, de most nagyon kellene ez a segítség az analóg gazdálkodáshoz is, hogy a környezeti változékonysághoz való alkalmazkodást -a pillanatnyi emberi okoskodás helyett- az okos hibrid genetikailag elvégezze. Az okos hibrid legyen rugalmas és ezáltal képes legyen alkalmazkodni térben és időben a pillanatnyi körülményekhez.
Work Horse - Race Horse kísérlet
2019-ben a Precíziós Műhely rovatindító cikke volt egy, az Egyesült Államokban, Iowa Államban lefolytatott hároméves és három helyszínes Work Horse-Race Horse (WR-RH) kukorica karakterizációs kísérlet sorozat ismertetése. A kutatás célja az volt, hogy mely hibridek képesek alacsony nitrogén dózisok és „alacsony” tőszámok mellett elfogadható, de biztonságos termesztésre. (Nagyon meglepő, hogy Iowa-ban havi 100 mm csapadék mellett is foglalkoznak ezzel a kérdéssel, míg nálunk -a körülményeink ellenére- ez a tudományban légüres tér.) Ezt a hiányt valamelyest ellensúlyozandó mutatjuk most be az első hazai WH-RH kísérlet sorozat eredményeit.
2019-ben három helyszínen, három talajtípuson állítottuk be a kísérlet sorozatot. A nyár folyamán a humuszos-homoktalajon útjára indított kísérletet a drótféreg problémák és a csapadék hiány miatt elveszítettük, a másik két helyszín számos hasznos, most ismertetésre kerülő információt szolgáltatatott. A kísérletekben a kezeléseket magába foglaló parcellákat a N dózisok -és azokon belül a tőszámok- szerint blokkosítottuk, és azokba vetettük el a 20 hibridet. A három nitrogén dózisú blokkot (0-60-180) négyszer megismételtük a rendszerben, hogy sztatisztikailag is értékelhető kísérleti elrendezést nyerjünk. A területek -nitrogén kezeléseken túl- az üzemi kukorica kezeléseiben részesültek. A területet multispektrális kamerával, drón segítségével több hullámhossz tartományban és időpontban felvételeztük. A tenyészidőszak végén a parcellákat parcella kombájnnal takarítottuk be és parcellánként mértük és rögzítettük a szemtermést és a nedvesség tartalmat. Az adatokat statisztikailag feldolgoztuk és értékeltük, mely segítségével a valódi kezelés hatásokat elválasztottuk a kísérlet hibáiból adódó bizonytalanságoktól. Az eredményeket grafikonon vizualizáltuk, értékeltük és csoportosítottuk a hibrideket tulajdonságaik szerint.
A 1-6. grafikonokon ábrázoltuk a hibridek termőhelyenkénti, egyedi termés eredményeit a grafikonokon jelölt tőszám intervallumokban. A 20 hibridnek -az ábrán látható tőszám mellett- adott átlagai mutatják, jelölik ki a grafikonterület négy kvadrátját, melyek közül a színezett jobb felső negyed mutatja a legértékesebb mezőt, melyben az ábrázolt mindkét tőszámtartomány átlagát meghaladó hibridek kerültek. A hibrideket számokkal azonosítottuk és a legjobb -a mezőn belül is kiemelkedő- a kísérletben figyelemre méltó hibrideket piros színnel jelöltük.
Az 7-13. ábrákon vonalak helyszínenként mutatják az adott hibrid különböző nitrogén szinteken mutatott tőszám karakterisztikáját.
Eredmények
Terjedelmi okok miatt csak néhány jellemző hibrid karakterisztikáját tudjuk röviden megmutatni. Ezek a hibridek jól szemléltetik azokat a kategóriákat, melyek ismerete elengedhetetlenül fontos lenne a vetőmagokban rejlő genetikai tartalékok legalább részleges kiaknázásához.
A mindkét helyszínen (mindkét termés szinten) és minden tőszámban jól vizsgáztak (kiemelkedően átlag felett teljesítettek) a 10-es, 14-es és 15-ös hibridek. A magasabb termésszint mellett nagyon jó eredményeket mutatott a 9-es hibrid, míg alacsonyabb termésszinten a gyengébb termőhelyen a 4-es hibrid előnyös tulajdonságai bontakoztak ki.
A 14-es hibrid tőszám-, és nitrogénreakció karakterisztikája a kísérleti helyszíneken Püski, Tompahát 2019.
A 14-es hibrid szinte minden tőszám kategóriában dobogós helyezést ért el. Termés eredményei kiemelkednek a kísérleti átlagból. További előnyös tulajdonsága rugalmassága és alkalmazkodó képessége, mely a legfeljebb közepes tőszám reakcióban és az alacsony nitrogén reakciójában nyílvánul meg. (A magasabb nitrogén reakciójú helyszínen is csak 60 kg/ha ai. szintig jelentkezett).
A 15-ös hibrid tőszám-, és nitrogénreakció karakterisztikája a kísérleti helyszíneken Püski, Tompahát 2019.
A kísérlet sorozat szintén plusz variánsa a 15-ös hibrid. Kifejezetten gyenge tőszám reakciója és legfeljebb közepes nitrogén reakciója mellett kiemelkedően magas termésre képes hibrid. Különösen magas terméssel hálálja meg a jó körülményeket. Igazi 60/60-as (60 e. tő/60kg N) WH hibrid arcát mutatta a kísérletekben.
A 10-es hibrid tőszám-, és nitrogénreakció karakterisztikája a kísérleti helyszíneken Püski, Tompahát 2019.
A 10-es hibrid minkét helyszínen csúcsterméssel mutatkozott be, mely gyenge tőszám és közepes tápanyag reakcióval párosult. Ígéretes WH tulajdonságú hibridnek mutatkozik mely 60/60 szituációban is képes lehet elérni a saját egyéni csúcsát, vagy ahhoz közeli értéket nyújtani, mindezt amellett, hogy termései messze meghaladják a csoportátlagot.
A 9-es hibrid tőszám-, és nitrogénreakció karakterisztikája a kísérleti helyszíneken Püski, Tompahát 2019.
A 9-es hibrid gyenge-közepes tőszámreakcióval és gyenge nitrogén reakcióval rendelkezik. Jó termőhelyen kifejezetten magas terméspotenciált mutat.
A 12-es hibrid tőszám-, és nitrogénreakció karakterisztikája a kísérleti helyszíneken Püski, Tompahát 2019.
A 12-es hibrid egy legfeljebb átlagos termőképességű hibrid, mely kiváló tőszám reakciója mellé mérsékelt nitrogén reakció párosul. Az ábrán jól látható, hogy a gyengébb, -de magasabb nitrogén reakciójú- termőhelyen a kiváló tőszám reakciója csak a magas nitrogén dózisok mellett volt képes megmutatkozni.
A 11-es hibrid tőszám-, és nitrogénreakció karakterisztikája a kísérleti helyszíneken Püski, Tompahát 2019.
A 11-es hibrid igényeiben egyértelműen RH (Race Horse) kategória tulajdonságait mutatja, hiszen kiváló nitrogén és tőszám reakcióval rendelkezik, azonban jelentős input igényét kiemelkedő terméssel nem képes meghálálni, termesztésének megnövekvő költségeit ellensúlyozni.
A 17-es hibrid tőszám-, és nitrogénreakció karakterisztikája a kísérleti helyszíneken Püski, Tompahát 2019.
A 17-es hibrid szintén jelentős tőszám és nitrogén reakcióval rendelkezik, a jobb termőhelyi körülményeket meghálálja, azonban ennek ellenére is termései csak a középmezőnyben helyezik el a hibridet. Magas igényei RH jellegre utalnak, de sajnos termésszintjét illetően, a kísérletsorozatban nem volt képes ezt az arcát számunkra megmutatni.
A korábbi cikkekben és a bevezetőben is szó esett a meglehetősen hektikus kárpát-medencei klímáról és annak további alalakulásáról. Az elmúlt évek csapadék eloszlásai kedvezhettek volna a magas tőszámok alkalmazásának, de ezekben a jó kukoricás években sem jöttek minden esetben a nagy tőszámokra szignifikánsan magasabb termések az egyes alacsonyabb, vagy átlagos tőszámokhoz képest. A cikk írásakor uralkodó időjárás az idei évre nézve pedig kifejezetten aggasztónak látszik. A magas tőszám és magas nitrogén szint tartása egy aszályos évjáratban kifejezetten ront a terméskilátásokon, így a célokhoz képes meglehetősen kontraproduktív. Az adott növényre -jelen esetben a kukoricára- megjósolhatatlan, hogy milyen évjárat lesz és milyen évjáratra, termésszintre tervezzünk tőszámot és tápanyagot. A klíma hektikussága miatt előnyös a WH tulajdonság, amely tág tőszámoptimuma lehetővé teszi, hogy átlagos, vagy átlag alatti tőszámmal vetve, aszályra hajló helyzetben is tudja hozni a körülményekhez igazodó maximumát. A rugalmasága megengedi azt, hogy a nagy termés reményében ne sűrítsük túl az adott évjárat biztosította lehetőségeken. Egy WH hibrid ráadásul lényegesen kevesebb nitrogénnel is el tud jutni akár a termés maximumához is. Ez előnyös egy aszályos évjártban, mert a magas nitrogénszint tartásához járuló sóhatás, aszály idején további termésdepressziót okoz.
Egy RH típusú hibrid esetében a tőszám csökkentésre kevés lehetőség van. Ilyen hibrid alkalmazásánál mindig „ki kell jönni a lépésnek”. Ez azt jelenti, ha nincs eső, akkor csinálni kell! Azokon a helyeken lehet biztonsággal termeszteni minden évjáratban, ahol az önözés megoldható. Az RH hibridek másik tulajdonsága, hogy a magas tőszám és tápanyag igényt rekordterméssel képesek meghálálni. Érdekes tapasztalata volt a két kísérletnek, hogy a benne szereplő input és tőszám igényes hibridek erről az oldalukról nem tudtak bemutatkozni. A vizsgált hibridek közül ebben a kategóriában csak közepes, vagy annál rosszabb hibridek vizsgáztak. Így ebben a vizsgálatban, érdemben nem tudunk ajánlani RH hibridet. A kutatásban a nemleges információ is hasznos, mert rámutat annak a veszélyére, hogy a hazai hibrid szortimentben keringhet néhány olyan hibrid, amely -állattenyésztési példával élve- hasonlatos a férges malachoz, amelyik „jó kedvvel eszik-iszik, de csak a szőre nő”. Ez pedig ugye az a fajta, amelyet még ajándékba sem szabadna kapnunk, pedig az információ hiányában még fizetünk is érte, a végén azért, hogy „lábon lőhessük” magunkat vele.
A püski, hódmezővásárhelyi és marcalgergelyi helyszínek NDVI felvételei
Nagyon termékeny volt a kísérletsorozat a WH hibridek tekintetében. Több, a tőszám szempontjából rugalmas és nitrogén igényében szerény hibridet találtunk. Külön szerencse, hogy ezek közül több is átlagon felüli termőképességgel rendelkezik. Reményink szerint -szerencsés esetben- idén novemberben már egy újabb évjárat három helyszínének eredményével leszünk gazdagabbak és az AgroFIELD Termelői Klub tagjai már ezen információk alapján (is) választanak kukorica hibridet a 2021-es termelési évre.
Lajos Mihály, Boda Zoltán, Hunyadi-Buzás Balázs
Agrofil-SZMI Kft.
Hamarosan testközelből is átélheted, milyen az AgroFIELD Termelői Club tagja lenni.
Regisztrálj most és vegyél részt a szeptemberi AgroFIELDshow hozzád legközelebbi helyszínén!
További kapcsolódó cikkeink:
Ragadd meg a pillanatot! - avagy a tőszámváltoztatás művészete kukoricában
Minden rosszban van valami jó, avagy amikor megtanulod értékelni a sorscsapásokat
„A tudás legnagyobb ellensége, nem a tudatlanság, hanem a tudás illúziója…”
