Hírek, szakcikkek Támadásban a csócsárló
Az idei szélsőségesen száraz ősz, a szinte vég nélküli vénasszonyok nyara után nagy valószínűséggel kevés gabonatermesztő gazdálkodó gondol arra, hogy egy nedvességkedvelő károsító is veszélyeztetheti még a gabonavetéseket.
Pedig van jó néhány ilyen kártevő, melyek közül a gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides) megjelenése most, a hosszú, száraz periódust enyhítő csapadékos időjárás következtében igencsak időszerű.
A gabonafutrinka nevéhez hűen, tényleg futrinka. Testalkata és összes „alkatrésze” ennek megfelelően alakult. Szájszerve is tipikusan ragadozó rágó szájszerv, melynek jellegzetessége, hogy rágóinak hegye alkalmas használatra, míg az éleit nem tudja használni. Levélzetet, egyéb növényi szövetet vágni, darabolni épp ezért nehézkesen, vagy egyáltalán nem tud.
Ráadásul, ami igaz a kifejlett bogárra, az még inkább igaz a lárvára. Hegyes, sarlószerűen görbült rágóival képtelen a levelek elvágására, viszont a rágók hegyével hatékonyan roncsolja az erek között elhelyezkedő, a fotoszintézisért és légzésért felelős levélszövetet. Kizárólag ezzel táplálkozik. Bár szájszervének alkalmassága a növényi szövetek fogyasztására körülbelül annyira alkalmas, mint pl. a vasvilla a dió lapátolására, de azért a gabonafutrinka és lárvája megtalálja a helyét a természetben és nem hal éhen. A lárva táplálkozása nyomán eleinte kisebb kerek foltokban, majd a levelek teljes felületén eltűnik a zöld növényi szövet, és csak a kifehéredett erek maradnak vissza.
A gabonafutrinkának évente egy nemzedéke fejlődik hazánkban és lárva alakban telel át a szántóföldeken. Tipikusan fénykerülő faj. A lárvák napközben függőleges földalatti járatukban lapulnak és csak sötétben hajlandóak táplálkozni. A kifejlett bogár a kalászokat rágja, de kártétele elenyésző a lárvákéhoz képest. A kifejlett bogarak a gabonaföldeken táplálkoznak és párosodnak, így a peterakás java része is a gabona tarlókon történik.
Fiatal gabonafutrinka lárva kártétele (Fotó: Hertelendy Péter)
