Hírek, szakcikkek Támad a fitoftóra
Az idei, eddig meglehetősen csapadékos nyárelő több nedvesség és kimondottan cseppfolyós víz igényű kórokozó számára kiváló feltételeket teremtett a szaporodásra, a termesztett kultúrák megfertőzésére és a gazdáknak való károkozásra.
Bár az ilyen, csapadékosabb nyár alapvetően szinte valamennyi gombás eredetű növénybetegség terjedését segíti, de a peronoszpóra félék közé sorolható gombák kimondottan igénylik a hűvösebb, párásabb és vizesebb időjárást, valamint a növények felszínén kialakuló filmszerű víz bevonatot.
Fitoftóra tünete paradicsom vegetatív részein (fotó: Hertelendy P.)
A peronoszpóra félék családjába tartozó fitoftóra (Phytophthora infestans), vagy más néven a tápnövénytől függően burgonya-, illetve paradicsomvész számára az idei nyárelő ideális feltételeket teremtett egy komolyabb járvány kialakulásához is. A kórokozó döntően már petespóraként telel át a korábbi burgonya és paradicsom táblák talajában. Fertőzése sokáig nem tud megindulni, mivel a széles sortávra ültetett paradicsom és burgonya állományok fiatal korban nem tudják megtartani a nedvességet, levélzetük gyorsan felszárad. A lombzáródás időszaka után viszont mindkét kultúra esetében kialakulhatnak az öntözés, vagy a csapadékhullás után vízfilmmel sokáig borított levélfelületek. A fitoftóra csak ekkor tud fertőzni.
A betegség a nagyon fogékony fajtákon kedvező időjárás esetén rendkívül gyors lefolyású, egy nap alatt akár hektár számra pusztulhatnak el a növények. Ilyenkor úgy néz ki a megfertőzött növényállomány, mintha leforrázták, vagy leperzselték volna. Átlagos fogékonyságú burgonya- és paradicsomfajtákon a betegség a leveleken és a szárakon kialakuló barnás foltok alakjában jelentkezik, melyek szélén – főleg párás, harmatos, szélcsendes reggeli órákban – szabad szemmel is jól látható fehéres bevonatként látszik a kórokozó zoosporangium tartóinak tömkelege.
Fitoftórás foltok burgonya levelén (fotó: Hertelendy P.)