Hírek, szakcikkek Szemestermény tárolás, raktári kártevők I.
A betárolt szemes terményeknél előforduló károsítókról gyűjtöttünk össze pár tudnivalót, mire érdemes odafigyelni, ha szeretnénk a sok munkával és odafigyeléssel megtermelt mag minőségét a tárolás folyamán is megőrizni.
Ha végig gondoljuk milyen ártalmak várnak a zsákokba vagy garmadába gyűjtött terményre a tárolókban, akkor hamar rájöhetünk, hogy kártevők egész sorával van dolgunk, amelyekből a legtöbb valamilyen rovarkártevő, de rágcsálók és súlyos minőségi romlást előidéző gombák is nehezítik a tárolást. Általánosságban elmondható, hogy e károsítók nem mennyiségileg, sokkal inkább minőségileg teszik tönkre a termést. Fokozottan nagy veszélyt jelentenek például a vetőmagok esetében, ahol az egyik legfontosabb elvárás a maggal szemben annak csírázóképessége, tisztasága, melyet e kártevők képesek nagyban lerontani. Emellett hordozhatnak súlyos egészségügyi kockázatot mind emberre, mind állatra, ha a tárolandó termény az élelmiszerláncba kerül. Ezentúl a szennyezett terményt sok esetben nem is lehet eladni (toxinvizsgálattal kell például igazolni a termény toxinmentességét) további kezelést igényel, és a kártevő behurcolás lehetősége is problematikussá teszi a fertőzött terményt.
Állati kártevők
A szakirodalom beszél aktív és passzív betelepedési formákról. Aktívnak tekinti azt, amikor valamilyen közeli forrásból önerőből jut be a kártevő a raktárba, míg a passzívnál valamilyen módon emberi közreműködéssel jut be (átvizsgálatlan termény, fertőtlenítésből kimaradt részek, stb). Amit a megelőzésnél érdemes szem előtt tartani, az a környező források felszámolása, például kiömlött mag az udvar egyik sarkában, elfelejtett zsákok itt ott. Fontos, hogy a modern raktárakat (beton padló jól zárható ajtók) lényegesen könnyebb megvédeni.
A kártevőket tekintve Magyarországon több, mint 100 fajt sorolhatnánk fel melyek egész éven át, több nemzedékkel lehetnek jelen a raktárban. Csak egy-két példát említenék, melyek a legelterjedtebbek, és a legkártékonyabbak között vannak.
Atkák
Atkák közül szecskaatka (Tyrophagus longior), a lisztatka (Acarus siro), a csiperkeatka (Caloglyphus berlesei). Ezek szabad szemmel nehezen észrevehető ízeltlábúak. Előszeretettel károsítanak olajos magvakat, de őrleményekben is megtalálhatók. Kártételük a terményben maradt levedlett bőr és ürülékük formájában jelentkezik, mely egészségügyi kockázatot jelent, allergiás reakciókat okozhat.
Zsizsikek
Közönséges babzsizsik (Acanthoscelides obtectus) jól felismerhető kárképe babszemen a 1-2 mm átmérőjű kimeneti járat, melyen a bogár távozik.
Közönséges babzsizsik (Acanthoscelides obtectus)
Gabonazsizsik (Sitophilus granarius), a rizs zsizsik (Sitophilus oryzae) és a kukoricazsizsik (Sitophilus zeamays). Szinte minden gabonában megtalálhatók. A lárvák a szemek belsejét odvasítják, kezdik a csíra elfogyasztásával, majd haladnak tovább a mag belsejében.
A borsózsizsik (Bruchus pisorum) ugyancsak gyakori károsító.
Lisztbogarak
Közülük legelterjedtebb a kis lisztbogár (Tribolium confusum), kisebb létszámban a barna lisztbogár (Tribolium castaneum) és a ritka apró, vagy fekete lisztbogár (Tribolium madens).
A kis lisztbogár (Tribolium confusum) (forrás: https://e-insects.wageningenacademic.com/sites/default/files/images/tribolium-confusum_klein.jpg)
Molyok
A molyok közül az aszalványmolyt (Sitotroga cerealella) és a raktári gabonamolyt (Nemapogon granellus) említeném. Közös vonásuk hogy a felszínen, a garmada legfelső rétegein károsítanak, így könnyebben észlelhetők. Az aszalványmoly jelenléte felismerhető a termény felszínén képzett szövedékről, melyet lárvája sző.
Gerinces állatok
A különböző madarak és rágcsálók főleg ürülékükkel szennyezik a terményt. A rágcsálók ezen felül a zsákokat tehetik tönkre mely tetemes veszteséghez is vezethet tisztított termények összefolyása esetén, ha későn vesszük észre. Ellenük valamilyen csapdázás, vagy ízesített méreganyag alkalmazható.
A védekezésnél általánosan elmondható, hogy a megelőzés legtöbbször költséghatékonyabb és célravezetőbb, mint a meglévő károk kezelése. Elsődlegesen a megelőzésre kell törekedni, mely rendezett környezetet kíván, mely nem kedvez a kártevők felszaporodásának. Betárolás előtt a tároló kitakarítása, portalanítása szükséges. Célja a legutóbbi terménymaradványok legnagyobb mértékű eltávolítása. Ellenőrizni kell a bejövő tételeket, nehogy akaratlanul behurcoljunk valamit. Figyelni kell a raktárban tárolt termény állapotát, hogy lehetőleg a betelepülés korai szakaszában lépni tudjunk. Ennek egyik formája a mag hőmérsékletének állandó mérése, mivel télen a 10°C-nál melegebb maghő esetlegesen a felszaporodás gócpontja is lehet. Érdemes figyelni a falakat, szellőzőket, bejáratokat, mert egyes rovarok itt is tetten érhetőek. Pontosabb eredményt kaphatunk, ha csapdázást alkalmazunk.
Emellett a felmerülő karbantartási feladatokat is jó szem előtt tartani az épületnél, minimalizálva az esetleges bejutási lehetőségeket. Érdemes az épület gyenge pontjait felmérni, ahol e kártevők megbújhatnak, repedéseket, illesztéseket, egyéb zegzugokat, és ezeket lehetőség szerint felszámolni. A szellőztetést szolgáló nyílásokat érdemes lehálózni, mely nem csak a rovarok, de a madarak ellen is hatékonynak bizonyulhat. Elavultabb tárolóknál szóba jöhet a tisztasági meszelés.
A magtárak kártevőirtásában nagy szerepet kapnak a gázmesterek. A gázosítás legtöbbször széles hatásspektrumú hatóanyaggal történik, melyek használata szakembert igényel, erősen szabályozott, engedélyköteles.
Következő cikkünkben a kórókozókat mutatjuk be.
Fitos-Bedő Veronika
Agrofil-SZMI Kft.
